Infostart.hu
eur:
353.85
usd:
303.49
bux:
134448.13
2026. június 1. hétfő Tünde

Szlovákiában kiakadtak Gyurcsány bejelentése miatt

Át kell értékelni a magyar és a szlovák nemzetbiztonsági szervezetek működését, miután Magyarországon nyilvánosságra kerültek a budapestii merényletfenyegetésről szóló értesülések - mondta az InfoRádiónak a szlovák titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke.

Köteles László közölte: kezdeményezte a bizottság összehívását, de az jelenleg nem tud ülésezni, mert a tagok egy része külföldön van.

Ugyanakkor a bizottság az első lehetséges napon összeül, a tagok kikérik a titkosszolgálat vezetőjének véleményét, információt kérnek; valamint elemzik a helyzetet, hogy mit jelent az információk nyilvánosságra kerülése a két ország biztonsága szempontjából - tette hozzá a bizottsági alelnök.

Azt is kérik majd, hogy a titkosszolgálat oldja fel egyes információk titkosságát.

Köteles László felhatalmazás híján sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta azt az információt, hogy az ügyben a szlovák titkosszolgálat a titokgazda.

A politikus szerint felmerül egy másik lehetőség is: egyesek el akarták riasztani az embereket a hétvégi budapesti kampány-nagygyűléseken való részvételtől.

Balkáni módszerek?

Köteles László megjegyezte: tragédiának tartaná, ha a közép-keleti, illetve balkáni módszereket alkalmaznának Közép-Európába.

"Számomra mindenképpen riasztó, hogy egy ilyen érzékeny és nagy súlyú információ megjelent egy országos napilapban. Ha igazak a nyilvánosságra került hírek, akkor át kell értékelni elsősorban a magyar, de akár a szlovák nemzetbiztonsági szervek működését, hogy kerülhetnek ki ezek az információk" - hangsúlyozta a bizottsági alelnök.

A politikus felhívta a figyelmet: az ilyen információk nyilvánosságra hozatalával figyelmeztetik az alvilági csoportokat, hogy más források után kell nézniük.

Batiz András: nem történt törvénysértés

A kormányszóvivő az InfoRádió megkeresésére csak annyit közölt: a fenyegetésre vonatkozó információ egy európai uniós ország társszolgálatától származik, és ezzel az állammal nincs titokvédelmi egyezménye Magyarországnak.

Így titokgazda sincs, következésképp nem lehetett a nyilvánosságra hozatallal törvényt sérteni - hangsúlyozta Batiz András.

A kormányszóvivő hozzátette: a fenyegetésekről szóló titkosszolgálati értesülést a magyar nemzetbiztonsági hivatal főigazgatója valóban államtitoknak minősítette; de ezt később feloldotta.

Ezért a miniszterelnök törvénysértés nélkül nyilvánosságra hozhatta az értesülést - mutatott rá Batiz András.

Azt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megerősítette az InfoRádiónak, hogy semmi nem minősül automatikusan államtitoknak, és csak az oldhatja fel a titkosságot, aki elrendelte azt.

Lesz-e nyomozás?

Mindettől a Népszabadság még sérthetett államtitkot, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal vélhetően a cikk után oldotta fel a titkosságot.

Ezért a Nemzetbiztonsági Szolgálat megvizsgálja: hogyan kerülhetett ez az információ a laphoz - közölte Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár.

A kormányszóvivő erről azt mondta: a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség is felvette a kapcsolatot az információt közlő napilappal.

Az InfoRádió megkereste a Magyar Nemzeti Nyomozó Irodát is, tudakolva, hogy a rendőrség hivatalból folytat-e nyomozást államtitok megsértésének gyanúja miatt.

Horváczy Emese, az iroda szóvivője közölte: nem nyomoznak, mert még kérdéses, államtitokról van-e szó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×