Infostart.hu
eur:
365.56
usd:
326.44
bux:
141308.07
2026. október 7. szerda Amália
Az orosz elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytat Szergej Sojgu védelmi miniszterrel Moszkvában 2022. április 21-én. Putyin elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű tervezett ostromának leállítását, egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin: Mariupol "felszabadítása" sikeres volt - videó

Orosz álláspont szerint az Azovsztalban maradt mintegy kétezer ember ottléte nem fogja akadályozni a "békés élet" újraindítását a "felszabadított" városban. Kiderült, Oroszország az ukrajnai rendezésről bármilyen szinten kész megalapozott tárgyalásokat folytatni.

Azután, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter arról beszélt, hogy a mariupoli Azovsztal gyár birtokbavételéhez még három-négy napra lesz szükség. Miután azonban találkozott Vlagyimir Putyinnal, kiderült, az ostrom nem folytatódik.

Az orosz elnök ugyanis elrendelte az acélmű tervezett ostromának leállítását csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin egyúttal parancsot adott az üzemben bekerített ukrán erők blokkolására.

"Katonáink és tisztjeink életének és egészségének megőrzésére kell gondolnunk. Nem kell bemászni ezekbe a katakombákba, és a föld alatt kúszni ezeken az ipari létesítményeken keresztül. Zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy sem juthasson át" - utasította az elnök Szergej Sojgu védelmi minisztert tévékamerák előtt. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni "nem célszerű".

Az Azovsztal megostromlásának lemondása mellett Putyin utasítást adott rá, hogy

az üzem védőinek ismételten ajánlják fel a fegyverletétel lehetőségét,

szavatolva számukra az életben maradást és a fogságban a vonatkozó konvenció szerinti emberséges bánásmódot. Putyin gratulált Sojgunak Mariupol "felszabadításához", és elrendelte a harcokban érdemeket szerzett katonák kitüntetését.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovsztalban körülzárt "nacionalisták" semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a "felszabadított" Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.

Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.

Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.

Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetője a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy

Oroszország az ukrajnai rendezésről bármilyen szinten kész tárgyalásokat folytatni, de csak abban az esetben, ha a megbeszélések jól előkészítettek és érdemiek.

Emlékeztetett rá, hogy a Törökország kezdeményezésére március 10-én létrejött orosz-ukrán-török külügyminiszteri találkozónak semmilyen gyakorlati folytatása nem lett.

Az orosz-ukrán tárgyalások gyakorlatilag mindennapos rendszerességgel folynak, mondta, kifogásolva, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri.

Poliscsuk azt mondta, hogy az ukrajnai orosz "különleges hadművelet" akkor ér véget, amikor minden a célja megvalósul. Ezek között sorolta fel

  • a Donyec-medencei civilek védelmét,
  • Ukrajna demilitarizálását és
  • "nácitlanítását", valamint
  • annak a fenyegetésnek a megszűntetését, amely Ukrajna területének a NATO-országok általi birtokba vételéből ered.

A diplomata azt mondta, hogy a művelet a tervek szerint halad.

Peszkov "lehetséges terrorcselekmény meghirdetésének" és elfogadhatatlannak minősítette Alekszej Danyilovnak, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának azt a kijelentését, hogy

Ukrajna csapást fog mérni a Krími hídra, amint erre lehetősége nyílik.

Hozzátette, hogy az ilyen stratégiai objektumok kiemelt védelemben részesülnek Oroszországban.

Címlapról ajánljuk
Fejérdy Gergely: nem véletlen, hogy a radikális pártok tudtak a leginkább megerősödni az utóbbi években Franciaországban

Fejérdy Gergely: nem véletlen, hogy a radikális pártok tudtak a leginkább megerősödni az utóbbi években Franciaországban

A francia középiskolások tiltakozása már 250 ezres demonstrációsorozattá nőtte ki magát, és a teljes társadalom elégedetlensége is fűti az akciót. Hosszú ideje nem volt ilyen súlyos tiltakozás a közoktatásban, amely mögé mára politikai erők is felsorakoztak. Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége mélyponton áll. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Fejérdy Gergely elemezte a helyzetet az InfoRádióban.

Magyar Pétert kihallgatta az ügyészség

Ezt maga a kormányfő jelentette be Facebook-oldalán. Mint írja, nem tett panaszt az eljárás ellen. A 2024-es telefonlopási ügyről van szó, amely miatt Seszták Miklóssal és Hankó Balázzsal egy napon kérte ki Magyar Péter mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×