A háromnaposra tervezett tárgyalássorozat a tálib kormány külügyminisztere, Amír Hán Mottaki vezette küldöttség és az afgán civil társadalom képviselőinek megbeszéléseivel indult meg - ismertette a házigazda norvég kormány.

A jövő hét elején amerikai, illetve európai diplomatákkal folytatnak megbeszéléseket.

Az egyeztetések zárt ajtók mögött zajlanak. Ez az első hivatalos tárgyalás európai területen a nemzetközi elismeréssel nem rendelkező tálib kormány és a nyugati országok képviselői között.

Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter még a tárgyalások kezdete előtt kijelentette, hogy az oslói megbeszélések nem jelentik a tálibok diplomáciai elismerését vagy esetleges legitimizálását. "Ugyanakkor beszélnünk kell az országot de facto kormányzó hatóságokkal. Nem szabad engednünk, hogy a politikai helyzet egy még súlyosabb humanitárius katasztrófában végződjön" - emelte ki a tárcavezető.

A tálibok mindemellett reményüket fejezték, hogy a javítani tudnak majd a nyugati országokkal fenntartott kapcsolataikon.

A szélsőséges tálibok tavaly augusztusi hatalomátvétele óta Afganisztánban tovább mélyült a humanitárius válság, mert a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap - felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.

António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában óva intett a kollektív bűnösség elvétől, hangsúlyozva, hogy nem szabad az afgán népet büntetni a tálib vezetés hibáiért, és a nélkülöző ázsiai országba szánt humanitárius segélyek mielőbbi újraindítását sürgette.

Kai Eide, az ENSZ egykori afganisztáni különmegbízottja az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy nem lehet az ország támogatását fenntartani a tálibok megkerülésével, valamilyen úton módon Afganisztán de facto urait is be kell vonni a segélyezés menetébe.