Január 1-jétől az özvegyi nyugdíjra jogosultság szabályrendszerének egyik legfontosabb változása a különélő házastársak megítélését érinti. Eddig az a fél, aki legalább egy éve nem élt együtt házastársával, csak akkor volt jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a házastársa haláláig tartásdíjban részesült ugyanolyan feltételekkel, mint egy elvált házastárs. Ez a szigorú szabályozás most megszűnik – ismertette az InfoRádióban a NyugdíjGuru News alapítója. „2026-tól, aki bármilyen okból nem él együtt házastársával, ugyanúgy jogosult lesz özvegyi nyugdíjra, mintha együtt éltek volna” – magyarázta Farkas András. Ez szerinte egyértelműen megerősíti a házastárs pozícióját az özvegyi ellátások tekintetében.

A másik fontos módosítás az élettársakat érinti: korábban akkor kaphattak özvegyi nyugdíjat, ha legalább egy évig együtt éltek és volt közös gyermekük, vagy gyerek hiányában legalább tíz éve megszakítás nélkül élettársi kapcsolatban éltek. Ez a lehetőség szűkülni fog. Ha az egyik élettárs hivatalosan még házas, tehát különélő házastársa van, akkor az új szabályok szerint már nem lesz jogosult élettársként özvegyi nyugdíjra.

„Mivel a különélő házastárs fogalma megszűnt, a házasság erősebb jogi kötést jelent az élettársi viszonynál”

– hívta fel a figyelmet a nyugdíjszakértő.

Enyhítést is hoz a változás azoknak, akik idősebb korban kötöttek házasságot. Eddig, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után házasodott, és nem született közös gyerek, akkor legalább ötévnyi házassági együttélés volt szükséges az özvegyi nyugdíjhoz. „Ha a házasság nem éri el az öt évet, de azt megelőzően legalább tíz évig élettársi kapcsolatban éltek, akkor együtt számítva már jogosultságot ad az özvegyi nyugdíjra” – ismertette a változtatást Farkas András.

A nyugdíjszakértő úgy véli, az új tervezet nem hoz jelentős változást, nem növeli vagy csökkenti látványosan az özvegyi nyugdíjra jogosultak körét. Meglátása szerint

az egészségi állapot meghatározása és az árvaellátásra jogosultak körének bővítése jelentene érdemi változtatást.

A legégetőbb problémák között szerepel a szakértő szerint, hogy jelenleg az özvegyi nyugdíj csak akkor éledhet fel, ha a megözvegyült személy egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos. „Az özvegyek úgy érzik, hogy kifejezetten arra törekszenek a felülvizsgálatok során, hogy az egészségi állapotuk 50 százalék fölé, például 51 százalékosra javuljon. Akkor bár jogosult lehet rokkantsági ellátásra, az özvegyi nyugdíj feléledését már nem kérheti” – hívta fel a figyelmet a NyugdíjGuru News alapítója.

További problémát lát abban is, hogy az özvegyi nyugdíj feléledése csak két árvaellátásra jogosult gyerek nevelése esetén lehetséges. „Egyetlen gyermek, ha nem súlyosan fogyatékos, nem alapozza meg az özvegyi nyugdíj feléledését, pedig egy ilyen élethelyzet épp elég megterhelő feladat egyedül is” – vélekedett. Farkas András szerint az érintettek ezeket a témákat régóta szorgalmazzák, jelenleg azonban nincs napirenden jogszabály-módosítás ezek kapcsán.