Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Pixabay

Lengyel szakértő: nem jön be a kijevi médiataktika a lengyel gazdák ellen

Volodimir Zelenszkij elnök megjegyzései miatt romlott Ukrajna megítélése Lengyelországban és a két szomszéd versenytárs. Ezt mondta többek között a gazdatiltakozásokról az RBK ukrán oldalnak egy külpolitikai elemző.

Daniel Szeligowski a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézete kelet-európai programjainak koordinátora azt mondta az RBK Ukrajna portálnak, hogy a lengyel-ukrán viszony romlása tavaly, a gabonaüggyel indult és most politikai válsággá nőtt.

"Vannak objektív, gazdasági ellentétek. Lengyelország és Ukrajna egymás konkurensei, de ezt rég meg lehetett volna oldani. De sajnos az ukrán oldalon nem látom a politikai akaratot" - mondta.

Szeligowski szerint Kijev módszere az volt, hogy "Brüsszelnél akarta elérni, hogy az gyakoroljon nyomást Varsóra, hogy az hátráljon meg". Ez rövidtávon bejött, de hosszútávon elvezetett a mostani krízishez.

Mint az ukrán olvasóknak fejtegette: minden demokratikus kormánynak figyelnie kell a közvéleményre. Lengyelországban lehetetlen ezzel szembemenve politizálni.

Úgyhogy Zelenszkij ukrán elnök megjegyzése az ENSZ-ben, hogy

"egyesek aláássák a szolidaritást és politikai színházat csinálnak a gabonaexportból... amivel a moszkvai szereplőnek készítik elő a színpadot",

kihat arra, hogy Lengyelországban változik a közvélemény - mondta.

"Minden egyes ukránpárti döntésért sokkal nagyobb politikai árat kell emiatt fizetni... a hatalomnak nehéz ezt kezelnie, mert a lakosok 60-70 százaléka a gazdákat támogatja" - tette hozzá.

A külpolitikai szakértő szerint Kijevben hibát követtek el, mert lengyel választási kampánytémának tartották a gabonaügyet, ami majd a választások után eltűnik. Nem, érdekellentét van, amit Lengyelország, Ukrajna és az Európai Bizottság kompromisszuma oldhat meg, mert végül is az EU nyitotta meg a piacot az ukrán áruk előtt.

Meg lehetne oldani, de az ukrán oldal nem akarja, helyette megy a médiashow, például a határra küldött delegációval. (Február 23-án ukrán kormányküldöttség ment a határra a lengyel gazdablokád közepette, de azt mondták: nem fogadta őket egyetlen varsói illetékes sem) - mondta az elemző.

A bírálatokat hallgatva az ukrán médiumot az érdekelte: nem játszik-e mindez Moszkva kezére. "Nem Oroszország találta ki ezeket a problémákat, de felhasználja azokat" - szólt a válasz, ezért kéne gyorsan rendezni. Azt is megjegyezte, hogy a

"médiatér Lengyelország ellen játszik, mert a nyugati újságírók nem akarnak elmélyülni a részletekben".

De ha az ukrán hatóságok ennek ismeretében azt remélik, hogy meghátrálásra bírják Lengyelországot, akkor az nem fog összejönni.

Sajnos, a konfliktus rontotta azt, ahogy a lengyelek megítélik az ukránokat... az érzelmek gerjesztése bizonyosan mindkettőjük ellen játszik.

Az RBK feltett egy kérdést a közös történelem, "a Volini események" (azaz a világháború idején az ukrán nacionalisták által lengyelek és mások ellen elkövetett mészárlásokról, amelyek során 50-60 ezer lengyelt és bosszúból 2-3 ezer ukránt öltek meg). A lengyel szakértő szerint a vitát most félretették, Ukrajna támogatása fontosabb, de vissza fog térni és rosszul fog hatni a viszonyra.

Stratégiai szinten azonban nincs ellentét aközött, hogy Varsó védeni akarja a piacát és segíti Ukrajna önvédelmét és európai integrációját - tette hozzá Daniel Szeligowski.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×