Infostart.hu
eur:
362.35
usd:
313.87
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Periszkópba néz egy ukrán katona a kelet-ukrajnai Luhanszk közelében lévő frontvonalnál 2022. február 7-én. Kelet-Ukrajnában 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Sokkoló fejlemény az ukrán–orosz konfliktusban

A korábbi jóslatot módosítva, miszerint szerdán indult volna meg az Ukrajna elleni orosz támadás, az Egyesült Államok most már úgy fogalmaz: „bármelyik nap bekövetkezhet”. Közben a feszültség közepette, Putyin elnök személyesen jelen lesz egy fehéroroszországi hadgyakorlaton.

Ugyan az orosz média jókat gúnyolódott a be nem vált jóslaton, az Egyesült Államok és szövetségesei szerint még mindig komoly a veszélye, hogy megindul az Ukrajna elleni orosz invázió. Joe Biden amerikai elnök szerint „minden jel” arra mutat, hogy Moszkva napokon belül megindítja a támadást.

NATO-források szerint az oroszok hamis indokot akarnak kreálni a támadásra. A nyugati média példaként hozta fel a luganszki régiónak a kormány által ellenőrzött részén található óvoda elleni aknatámadást, amelyben szerencsére senki sem halt meg, bár az Ukrainszkaja Pravda című lap szerint „a megszállók támadásában” két tanár agyrázkódást szenvedett.

Ukrajna és szövetségesei ezt a szakadárok akciójának minősítették, bár a hamis ürügy logikája azt mondaná, hogy a lázadóknak a saját területüket kéne támadni, és azt az ukránokra kenni.

Közben pénteken a helyi zsargonban felkelőknek, az ukrán és nyugati szóhasználatban szeparatistáknak nevezett erők azt mondták, hogy

evakuálni akarják a területükön élőket Oroszországba.

Mindez sokkoló fejlemény a konfliktusban, ami a Nyugat szerint újabb indok lehet arra, hogy Moszkva megindítsa az inváziót – véli a Reuters. A megjegyzés kommentálásával sem Moszkva, sem Kijev nem sietett.

Az úgynevezett Luganszki és Donyecki Népköztársaságok lehetnek azok a gyutacsok, amelyek belobbantják a lángot. A területen olyanok élnek, akik többségükben oroszul beszélnek és az utóbbi években orosz állampolgárságot kaptak. A nyugati érvelés az, hogy Putyin elnök az ő védelmüket indokolva támadhat. A területeken és Oroszországban viszont éppenséggel attól félnek, hogy Ukrajna próbálhatja meg fegyverrel visszafoglalni a régiót.

Kedden az utóbbi évek legkeményebb tüzérségi támadását élték át a helyiek, miközben Kijev és a szeparatisták egymást vádolták. A Reuters szerint 600 robbanást lehetett hallani – és ilyenre a 2015-ös tűzszünet óta nem volt példa. Viszont az nem igaz, hogy a tűzszünet ellenére az elmúlt években ne lettek volna összecsapások.

Bár Moszkva továbbra is tagadja, hogy le akarná rohanni a szomszédot, a nyugati államok szerint

nem igaz, hogy megkezdte csapatai visszavonását, sőt közelebb küldte őket a határhoz.

Közben a hétvégén Vlagyimir Putyin is jelen lesz az orosz és a fehérorosz fegyveres erők közös hadgyakorlatán, amelynek célja „a stratégiai elrettentés” és amelynek során atomtöltetek hordozására alkalmas ballisztikus- és cirkáló rakétákat is kipróbálnak.

Az orosz vezetés korábban azt állította, hogy vasárnap, a hadgyakorlat végén kivonják az oda küldött orosz csapatokat Fehéroroszországból.

Washingtonban a Fehér Ház közölte: a hadgyakorlat növeli az Ukrajna körüli feszültséget.

Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Magyar Péter: túl a mélyponton

„Jó hír, hogy már kilenc centire vagyunk a Duna vasárnapi mélypontjától, és eső várható az osztrák vízgyűjtőkön. A paksi turbina üzemel” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Tisza-kormány: közel 900 milliárdos program indul, energetikai lépésekről dönt a kabinet

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×