Infostart.hu
eur:
395
usd:
343.63
bux:
120155.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Agyelszívás fenyegeti Görögországot

Agyelszívás fenyegeti Görögországot

Az adósságválsággal és megszorításokkal küszködő Görögországot újabb baj fenyegeti - az agyelszívás. A Görög Központi Bank adatai szerint a válság kezdete óta közel félmillió jobbára fiatal és magasan képzett görög hagyta ott hazáját.

Németország, Nagy-Britannia, az Emirátusok – a fiatal és jól képzett görögök, - mérnökök, informatikusok, gazdasági szakemberek - jobb jövőt akarnak és a lábukkal szavaznak. A Görög Központi Bank most kiadott adatai szerint 2008 – a Nagy Görög Adósságválság – kezdete óta 427 ezren vándoroltak ki a hazájukból.

Azután, hogy az egymást követő görög kormányok meghamisították a költségvetési mutatókat és az euróövezet legsebezhetőbb országában bekövetkezett a baj, a fiatalok körében ötven százalékosra ugrott a munkanélküliség. Más nemzedékek esetében ugyanakkor mindössze 20-25 százalékos az állástalanok aránya.

Az exodus fokozatosan pörgött fel – írta a Kathimerini című lap. 2013 után azonban már évente több, mint 100 ezren távoztak.

Míg a korábbi görög kivándorlási hullámokban jobbára a kétkezi és mezőgazdasági munkások kerestek külföldön boldogulást, addig most a magasan képzettek azok, akik búcsút mondanak hazájuknak. Több mint 70 százalékuk egyedülálló és mester- vagy akár doktori fokozattal rendelkező fiatal.

Becslések szerint a globális görög diaszpóra – amelynek olyan távol is vannak központjai, mint Ausztrália – mára eléri a 3 milliót.

A jelenleg 28 tagú Európai Unióban Görögország a negyedik helyen van az elvándorló állampolgároknak az aktív munkaerőhöz viszonyított arányát tekintve. Szemben a görögországi 50 százalékos fiatalkori munkanélküliséggel, Németországban a fiataloknak mindössze 4,5 fél százaléka állástalan. Az Európai Unió 21 millió munkanélküli polgára közül több mint négymillió fiatalnak nincs munkája, ami körülbelül 20 százalékos arány.

Miközben a fiatal görögök egy része külföldre távozik, továbbra is az országban tartózkodik 56 ezer közel-keleti menekült és migráns, akik már nem tudnak továbbmenni az EU más országaiba, sőt Törökország beleegyezett abba, hogy egy részüket visszaküldhetik török menekülttáborokba.

A Kathimerini szerint az elvándorolt fiatal görögök minimum 5 évet akarnak külföldön maradni, de egyharmaduk egyáltalán nem akar hazatérni. Egy, a körükben végzett felmérés szerint ennek nemcsak a gazdasági helyzet az oka: 40 százalékuk azt mondta, a hazai korrupció az, ami miatt inkább külföldön maradnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csatatér: hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

Csatatér: hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

A budapesti 13. egyéni választókerületben a fideszes Németh Balázs parlamenti frakciószóvivő és a tiszás Müller Anna ellen a DK-s Barkóczi Balázs próbálja megvédeni mandátumát az áprilisi országgyűlési választásokon. Herczeg Sándor politológus szerint ebben a kampányban a helyi problémák sokkal kisebb súllyal esnek latba, mint az országos problémák, és különösen Budapesten sokat számít, hogy milyen pártszínekben indulnak az egyéni jelöltek.

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a pénteki tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Nem is gondolnánk: így tud segíteni egy csomagolóipari cég az európai autóipar versenyképességének megőrzésében

Nem is gondolnánk: így tud segíteni egy csomagolóipari cég az európai autóipar versenyképességének megőrzésében

A DS Smith Packaging Hungary csomagolóipari vállalat 2025-ben a stagnáló magyar piac mellett is 4 százalékos volumen-növekedést ért el, miközben a cégcsoportszintű átalakulás, az (autó)ipari megrendelések változó dinamikája, valamint az EU új, átfogó csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendeletéhez (PPWR) kapcsolódó elvárások egyszerre formálják a csomagolásfejlesztést és a kiszolgálási modellt. Szabó Leventét, a DS Smith Packaging Hungary ügyvezetőjét és Bódi Szilviát, a vállalat sales, marketing és innovációs vezetőjét a tavalyi év teljesítményéről, az International Paper-tranzakció európai következményeiről, a díjnyertes fejlesztések mögött álló szemléletről, illetve a service centerek működésének átalakításáról kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×