Dániát gyakran emlegetik a világ egyik legboldogabb országaként, és a skandinávok nem fölös kilóikról híresek. A Nemzeti Egészségügyi Hatóság szerint azonban 47 százalékuk túlsúlyos és 13 százalékuk elhízott.

Ezt kívánta ellensúlyozni a tavaly októberben bevezetett úgynevezett csipszadó az egészségtelen ételekre, amelyet azonban azelőtt visszavontak, hogy kiderült volna: valóban hatásos-e.

A kudarc oka az lehet, hogy nemcsak a hamburgerek és magas kalóriatartalmú csipszek, de más termékek árai is felmentek. Egy sajtgyártó például leállította néhány terméke gyártását, amikor a kéksajt ára 25 százalékkal ugrott meg.

Az élelmiszer-kereskedők és gyártók azon aggódtak, hogy vevőket veszítenek, mert a péksüteménytől kezdve a híres dán szalonnáig többféle terméket sújtottak a "zsíradóval". Különösen a kisebb üzleteknek volt félnivalójuk, mivel a szupermarketek áron alul tudták adni a zsírosabb ételeket, és a kieső pénzt más cikkek árának emelésével hozták be.

Az adó egy másik eredménye az volt, hogy a dánok autóikba ültek és megcélozták a svéd és német szupermarketeket, ahonnan sörrel, üdítővel, vajjal és édességekkel tértek vissza - jegyezte meg az Economist. A pénzügyminisztérium szerint közel kétmilliárd dollárt költöttek el a bevásárlóutakkal.

A gazdasági hatások mellett azonban nem egyértelmű a dán csipszadó tudományos megítélése. Felmérések szerint az adó bevezetése utáni három hónapban 10-20 százalékkal visszaesett a kereslet a margarinra, vajra és étolajra. Ez ugyanakkor az áremelkedés előtti felhalmozás és a külföldi bevásárlóutak eredménye is lehetett.

Gary Sacks, az elismert ausztrál Deakin Egyetem népegészségügyi kutatója szerint nem elemezték ki rendesen a csipszadó hatását és annak visszavonását politikai lépésnek minősítette. Szerinte a "Big Foodnak" nevezett élelmiszerlobbi eredményesen akadályozta meg, hogy az Európai Parlament a közlekedési lámpára emlékeztető egészségügyi figyelmeztetést rakasson az élelmiszerek csomagolására.