Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 9. szombat Gergely
Nyitókép: Pixabay

Ha ezt valóban nem tudják megoldani a nagy országok, bajban leszünk

A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint sem a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, sem a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben.

Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség – állapítja meg a PwC Net Zero Economy Index felmérése (pdf).

„Ma már egyértelműen azt kockáztatjuk, hogy meghaladjuk a 1,5°C-os küszöböt, aminek súlyos következményei lesznek. Valójában a célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, és globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani. A szükséges változások eléréséhez nem csak a megújuló energia felhasználási területeit kell bővítenünk, hanem az energiaszükségletet is hatékonyabban kezelni, illetve növelni a méltányos átmenethez szükséges pénzügyi és technikai támogatást” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

A tanulmány főbb megállapításai

Már évi 20,4 százalékos mértékű dekarbonizációs ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal haladja meg.

2023-ban mindössze 1,02 százalékkal csökkent a szén-dioxid-intenzitás, ami 2011 óta a legkisebb érték.

Egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11,5 százaléknál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát felmutatni 2000-től kezdve, a legmagasabb szintet (-11,08 százalék) Franciaország érte el 2014-ben.

A felmelegedés 2 Celsius-fokra való korlátozása – a Párizsi Megállapodás minimum célkitűzése – is komoly lépéseket igényelne, hiszen ahhoz évi 6,9 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól mutatja, hogy utóbbiaknak jóval nagyobb támogatásra van szükségük a klímacélok eléréséhez.

Tavaly a G7-országok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság) 5,31 százalékkal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál (Kína, India, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia és Törökország) 0,04 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Címlapról ajánljuk
Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés új elnöke: „Akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon”

Forsthoffer Ágnes az Országgyűlés új elnöke: „Akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon”

Titkos szavazással a balatonfüredi – április 12-én tiszás egyéni mandátumot nyert – Forsthoffer Ágnest választották az Országgyűlés elnökévé a képviselők a parlament alakuló ülésén szombaton. Eskütétele után rövid beszédet is mondott.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Pétert jelölték miniszterelnöknek, heti ülések és pótköltségvetés jöhet

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Pétert jelölték miniszterelnöknek, heti ülések és pótköltségvetés jöhet

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×