eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
Nyitókép: Pixabay

Ha ezt valóban nem tudják megoldani a nagy országok, bajban leszünk

A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint sem a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, sem a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben.

Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség – állapítja meg a PwC Net Zero Economy Index felmérése (pdf).

„Ma már egyértelműen azt kockáztatjuk, hogy meghaladjuk a 1,5°C-os küszöböt, aminek súlyos következményei lesznek. Valójában a célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, és globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani. A szükséges változások eléréséhez nem csak a megújuló energia felhasználási területeit kell bővítenünk, hanem az energiaszükségletet is hatékonyabban kezelni, illetve növelni a méltányos átmenethez szükséges pénzügyi és technikai támogatást” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

A tanulmány főbb megállapításai

Már évi 20,4 százalékos mértékű dekarbonizációs ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal haladja meg.

2023-ban mindössze 1,02 százalékkal csökkent a szén-dioxid-intenzitás, ami 2011 óta a legkisebb érték.

Egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11,5 százaléknál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát felmutatni 2000-től kezdve, a legmagasabb szintet (-11,08 százalék) Franciaország érte el 2014-ben.

A felmelegedés 2 Celsius-fokra való korlátozása – a Párizsi Megállapodás minimum célkitűzése – is komoly lépéseket igényelne, hiszen ahhoz évi 6,9 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól mutatja, hogy utóbbiaknak jóval nagyobb támogatásra van szükségük a klímacélok eléréséhez.

Tavaly a G7-országok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság) 5,31 százalékkal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál (Kína, India, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia és Törökország) 0,04 százalékos növekedés volt tapasztalható.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Rakonczay Gábor: az ember egóját helyre teszi a természet, ha akarja, ha nem

Rakonczay Gábor: az ember egóját helyre teszi a természet, ha akarja, ha nem

Életveszélyes helyzetekről, a hullámok nagyságáról, a pihenési lehetőségekről, a tervezett sodródásokról, a magával vitt élelmiszerekről, illetve a szükséges kalória- és alvásmennyiségről is beszélt Rakonczay Gábor extrém sportoló, az Atlanti-óceán átevezője az InfoRádió Aréna című műsorában. Arra is felelt, hogy mi választja el az építő egyedüllétet a pusztító, romboló magánytól, s hogy miért vitt magával olvasni könyveket az óceán közepére.

Szakíró: nincs már nagy árkülönbség, megéri elektromos autót venni

Folyamatosan nő a kereslet a villanyautók iránt Magyarországon, elsősorban a használtautó-import élénkült meg – mondta az InfoRádióban Antalóczy Tibor. A villanyautosok.hu főszerkesztője szerint a vállalati e-autó program főleg a kisteherautó-piacnak adott nagy lendületet, de más cégeknek is érdemes pályázniuk március végéig.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×