eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Pixabay

Ha ezt valóban nem tudják megoldani a nagy országok, bajban leszünk

A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint sem a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, sem a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben.

Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség – állapítja meg a PwC Net Zero Economy Index felmérése (pdf).

„Ma már egyértelműen azt kockáztatjuk, hogy meghaladjuk a 1,5°C-os küszöböt, aminek súlyos következményei lesznek. Valójában a célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, és globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani. A szükséges változások eléréséhez nem csak a megújuló energia felhasználási területeit kell bővítenünk, hanem az energiaszükségletet is hatékonyabban kezelni, illetve növelni a méltányos átmenethez szükséges pénzügyi és technikai támogatást” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

A tanulmány főbb megállapításai

Már évi 20,4 százalékos mértékű dekarbonizációs ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal haladja meg.

2023-ban mindössze 1,02 százalékkal csökkent a szén-dioxid-intenzitás, ami 2011 óta a legkisebb érték.

Egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11,5 százaléknál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát felmutatni 2000-től kezdve, a legmagasabb szintet (-11,08 százalék) Franciaország érte el 2014-ben.

A felmelegedés 2 Celsius-fokra való korlátozása – a Párizsi Megállapodás minimum célkitűzése – is komoly lépéseket igényelne, hiszen ahhoz évi 6,9 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól mutatja, hogy utóbbiaknak jóval nagyobb támogatásra van szükségük a klímacélok eléréséhez.

Tavaly a G7-országok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság) 5,31 százalékkal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál (Kína, India, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia és Törökország) 0,04 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×