Infostart.hu
eur:
363.88
usd:
317.12
bux:
0
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Nyitókép: Pixabay

Ha ezt valóban nem tudják megoldani a nagy országok, bajban leszünk

A PwC Net Zero Economy Index felmérése szerint sem a szén-dioxid-kibocsátás nem csökken, sem a megújulóenergia-kapacitás sem emelkedik elég gyors ütemben.

Az energia iránti kereslet növekedése veszélyezteti a megújuló energiaforrások terjedésével elért eredményeket, így az energiahatékonyság javítása és az energia kínálathoz történő igazítása terén is fokozott fejlődésre van szükség – állapítja meg a PwC Net Zero Economy Index felmérése (pdf).

„Ma már egyértelműen azt kockáztatjuk, hogy meghaladjuk a 1,5°C-os küszöböt, aminek súlyos következményei lesznek. Valójában a célok és a tettek közötti szakadék egyre nő, és globális együttműködés nélkül a felmelegedés mértékét nem lehet biztonságos határokon belül tartani. A szükséges változások eléréséhez nem csak a megújuló energia felhasználási területeit kell bővítenünk, hanem az energiaszükségletet is hatékonyabban kezelni, illetve növelni a méltányos átmenethez szükséges pénzügyi és technikai támogatást” – hangsúlyozta Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa.

A tanulmány főbb megállapításai

Már évi 20,4 százalékos mértékű dekarbonizációs ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 1,5 Celsius-fokkal haladja meg.

2023-ban mindössze 1,02 százalékkal csökkent a szén-dioxid-intenzitás, ami 2011 óta a legkisebb érték.

Egyetlen G20-ország sem tudott éves szinten 11,5 százaléknál magasabb szén-dioxid-csökkentési rátát felmutatni 2000-től kezdve, a legmagasabb szintet (-11,08 százalék) Franciaország érte el 2014-ben.

A felmelegedés 2 Celsius-fokra való korlátozása – a Párizsi Megállapodás minimum célkitűzése – is komoly lépéseket igényelne, hiszen ahhoz évi 6,9 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség.

A fejlett és fejlődő országok dekarbonizációs rátái közötti különbség jól mutatja, hogy utóbbiaknak jóval nagyobb támogatásra van szükségük a klímacélok eléréséhez.

Tavaly a G7-országok (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság) 5,31 százalékkal csökkentették szén-dioxid-intenzitásukat, míg az E7-országoknál (Kína, India, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia és Törökország) 0,04 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Címlapról ajánljuk

Hétfőtől új munkarendben dolgozik az Országgyűlés, Magyar Péter beszéde nyitja az ülést

Háromhetes munkarendre tér át a parlament. Az interpellációk és azonnali kérdések időtartama a jelenlegi hatvanról egyaránt kilencven percre nő. Dönthetnek az egészségügyi kamarák kötelező tagságáról, kedden a Médiatanács hat tagját és elnökét is megválaszthatja az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×