Infostart.hu
eur:
367.89
usd:
335.56
bux:
143762.2
2026. november 18. szerda Jenő
Coronavirus. Woman wearing surgical mask on face protective for spreading of disease Covid-19 pandemic.. Girl symptom cough while sitting on Sofa. Sick woman in face protection mask
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Megvizsgálták, meddig tart ki a védelem a koronavírus-fertőzés után

A fertőzés következtében kialakuló, kezdetben erős védettség hamar elillan, már egy negyedéven belül is bekövetkezhet az újrafertőződés.

A Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatásából kiderül, meddig tarthat a természetes fertőzést követően kialakuló immunitás, az adatok pedig nem túl biztatóak azok számára, akik megbetegedésük után azért nem akarnak oltást felvenni, mert úgy gondolják, már védettek.

"Az újrafertőződés három hónap után vagy annál rövidebb időn belül is megtörténhet, ezért azoknak, akik természetes úton fertőződtek meg, be kell oltatniuk magukat. A korábbi fertőzés önmagában nagyon kevés hosszú távú védelmet nyújthat a későbbi fertőzésekkel szemben" - mondja Jeffrey Townsend, a Yale biostatisztika-professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Más vírusok alapján modelleztek

A MedicalXpress cikke szerint ez az első kutatás, amely az újrafertőződés jelenségét oltatlanok körében vizsgálta. Townsend és csapata a SARS-CoV-2 közeli rokonainak, a megfázást okozó vírusoknak ismert újrafertőzési és immunológiai adatait, valamint a SARS és a MERS immunológiai adatait vizsgálta. Az evolúciós elveket felhasználva a csoport modellezte a koronavírus újrafertőződésének kockázatát az idő múlásával.

A kutatók szerint az újrafertőződések rövid időn belüli bekövetkezésére nemcsak esély van, hanem számtalan példa is,

és ahogyan az immunitás csökken és új variánsok jelennek meg, a jelenség egyre gyakoribbá válik.

Nem bináris kérdés

"Az immunitásról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy vagy létezik, vagy nem. Tanulmányunk arra figyelmeztet, hogy ehelyett inkább az idő múlásával bekövetkező újrafertőződés kockázatára kellene összpontosítanunk" - mondta Alex Dornburg, az Észak-Karolinai Egyetem bioinformatikai és genomikai adjunktusa, a tanulmány társszerzője. "Ahogy új változatok jelennek meg, a korábbi immunválaszok egyre kevésbé hatékonyak a vírus elleni küzdelemben. Azok, akik a világjárvány korai szakaszában természetes úton fertőződtek meg, a közeljövőben egyre nagyobb valószínűséggel fertőződnek újra" - summázta.

Csakúgy, mint a megfázásnál

A kutatócsoport adatvezérelt modellje feltűnő hasonlóságokat mutat a koronavírus és az endémiás koronavírusok időbeli újrafertőződési kockázatai között.

"A megfázáshoz hasonlóan egyik évről a másikra újra megfertőződhetünk ugyanazzal a vírussal" - mondta Townsend.

"A különbség az, hogy ez a világjárvány sokkal halálosabbnak bizonyult"

- egészítette ki mondandóját. Az általa festett jövőkép nem túl optimista: azt mondja, világunk jellemzője lesz mostantól az emberiséget fenyegető új veszélyek kialakulása.

"Eredményeink aláhúzzák az evolúciós biológia fontos szerepét a döntéshozatal tájékoztatásában, és fontos lépcsőfokot jelentenek a koronavírus újrafertőződéssel szembeni ellenálló képességünk kilátásaival kapcsolatos ismeretek kialakításában" - tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×