8 °C
A KOVIDők Facebook-oldal videóinterjút közölt Röst Gergely matematikussal arról, hogy milyen hatással lesz a vakcináció a vírus terjedésére, mi lesz az angliai új vírusvariáns jobb terjedési képességéből, lesz-e harmadik hullám, és vannak-e mérhető hatásai a korlátozásoknak.
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének helyettes vezetőjeként a korábban az Oxfordon kutató Röst Gergely a vírusok terjedésének modellezésével foglalkozik, és a járványmatematikai csoportot is vezeti a védekezés során.
A blogbejegyzésből kiderül, a fertőzési ráta négy összetevője:
- a fertőzött személlyel kontaktusba kerülők száma
- a fertőzés átadásának esélye egy ilyen kontaktus során
- a fogékonyak aránya a populációban (ez csökken az átfertőződéssel)
- a fertőzőképes időszak hossza.
A vírusblog tisztázza a nyájimmunitás fogalmát is: ha egy populációban elég sok az immunis egyén, akkor a járvány nem tud terjedni. Ha a populáció kis százaléka fogékony, és a fogékonyak egyenletesen oszlanak el a teljes populációban, a vírus nem találja meg őket. Ezek után adódik a kérdés, milyen arányú immunitás kell, de egy bonyolult matematikai képlet kiadja: 60-70 százaléknyi védett népességre van szükség, ám nem mindegy, hogy ez az arány kikből áll össze.
Röst Gergely az interjúban foglalkozik
a mutáns vírus terjedési sebességével, ami önmagában lehet komoly probléma, jelentősen emeli ugyanis a nyájimmunitási küszöböt, itthon körülbelül másfél millió emberrel.
A brit mutáns hazai megjelenése előtt készült beszélgetésben arra is rámutatott, hogy a mostani kedvező járványadatokba is belerondíthat a mutáns tevékenysége, de nem azonnal, hiszen valamennyit kell cirkulálnia a népességben, hogy a hatása érvényre jusson.
A jelenleg futó matematikai modellek alapján a fiatalok adják át az időseknek a fertőzést, ezért nagyon fontos szerinte: a populációszintű védettség kialakításáig mindannyian vegyük komolyan a veszélyt, mert ez most a fegyver.
Bokor Dóra gyógyszerész összefoglalója az interjúról:
