A sztegodonok a modern elefánt távoli rokonai, a tudomány jelenlegi állása szerint a 11 millió évvel ezelőtti időszaktól a késő pleisztocén korig - 11 700 évvel ezelőtt befejeződött utolsó jégkorszakig - éltek a Földön.

Az agyar 2,4 méter hosszú, átmérője húsz centiméter, ezzel a legnagyobb példány, amelyet valaha Pakisztánban találtak - közölte a csapat.

A Pandzsábi Egyetem zoológiai tanszékének kutatói a Dzshelum körzethez tartozó Padri közelében találták az értékes leletet - mondta Hurram Sahzad, az egyetem szóvivője.

A vizsgálatot vezető Muhammad Ahtar szerint a felfedezés bővíti a tudománynak a sztegodonok fejlődéséről megszerzett tudását, különösen ebben a régióban. "Arra is rávilágít, milyen volt környezet az állat életének idején" - tette hozzá a kutató.

Az ausztráliai Wollongong Egyetem paleontológusa, Gerrit Van Den Bergh szerint egy teljes agyar igazán különleges és ritka lelet. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy szükség van még további vizsgálatokra, köztük pontos kormeghatározásra is.

Ahtar elmondása szerint az agyar hozzávetőleges korát urániumot és ólmot alkalmazó radioaktív technológiával állapították meg.

A sztegodonok a szakértők szerint Afrikából származtak, de gyorsan elterjedtek Ázsiában, ahol a legtöbb maradványt találták. Mintegy 1,2 millió évvel ezelőtt még virágkorukat élték a Földön sztegodonok. Többnyire ázsiai állatokról van szó, de távolabb is találtak maradványokat. Nemrég például Görögországban bukkantak zápfogtöredékre - mondta Van Den Bergh.

Hozzátette, a faj kihalása egybeesik a modern ember megjelenésével, bár nehéz megállapítani, hogy vadászott-e az ember sztegodonokra.