Történelmi pillanatként, Hszi Csin-ping államfő és Li Ko-csiang miniszterelnök jelenlétében könyvelte el "teljes sikerként" vasárnap éjjel a Csang'o-3 űrszondának a Jáde nyúl holdjáró robottal való célba érkezését a kínai holdprogram főparancsnoka, Ma Hszing-ruj a pekingi űrhajózási irányító központban.

A kelet-ázsiai ország fő államhatalmi szervei - a Kínai Kommunista Párt központi bizottsága, a pekingi kormány és a központi katonai bizottság - közös gratulációjukban "mérföldkőnek", a kínai emberek "legújabb dicsőségének" nevezték a missziót. A landolás nemcsak a kelet-ázsiai ország számára áttörő fontosságú, annak nemzetközi jelentősége is óriási, a Csang'o ugyanis a Szivárvány-öbölbe érkezett meg, amelyet korábban még egyetlen nemzet sem térképezett fel - hangsúlyozta vasárnapi kommentárjában a Hszinhua hírügynökség.

Kína - az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió után - harmadik nemzetként szállt a Föld mellékbolygójára, alig hat évvel Hold-programjának kezdete után. Soha ezelőtt nem szállt még le kínai űreszköz valamely égitesten - hangoztatja adásaiban a napok óta élőben sugárzó kínai televízió.

A Csang'o-3 űrszondát Hosszú menetelés 3B típusú hordozórakétával indították a Földről december 2-án. Erről a 140 kilogrammos, másfél méter hosszú és 1,1 méter magas, hatkerekű Jáde nyúl holdjáró robot szombaton vált le, s kezdte meg három hónaposra tervezett felfedezőútját, vagyis a Hold felszínének vizsgálatát. A Jáde nyúl high-tech felszerelésekkel van ellátva: színes, panorámafelvételek készítésére képes kamerával rendelkezik, lítium akkumulátora mellett radioaktív erőforrása és napelemek biztosítják energiaellátását, hajlékony kerekeinek köszönhetően akár 20 centiméteres buckákon is képes átgurulni. A földi irányítótoronnyal való kommunikációja érzékeny fedélzeti antennáján keresztül válik lehetővé, mely infravörös spektrográfja (színképfényképező berendezése) és fedélzeti radarja felett helyezkedik el.

A holdjáró robot nevét nem nyúlformája után, hanem az azt hordozó Csang'o eredetéhez kapcsolódóan kapta. Csang'o a kínai mitológiában a Hold istennője, a jáde nyúl az ő kedvelt háziállata, maga a kedvesség, tisztaság és gyorsaság jelképe. A nevet az internetező közösség választotta, akiknek több mint egyötöde voksolt arra.

A hivatalos tájékoztatás szerint a Csang'o-3 egyszerre van tudományos, nemzetvédelmi és nemzetgazdasági célú felfedezésen. Az űrszonda és holdjáró robotja vasárnap fényképeket is készített egymásról, a színes felvételeket folyamatosan közli a kínai sajtó.

A kelet-ázsiai ország Hold-programja 2007-ben, a Csang'o-1 fellövésével indult, ezt 2010-ben követte a Csang'o-2. Ezen missziók célja ugyanakkor csupán a Hold feltérképezése volt, ennél jóval összetettebb és bonyolultabb a mostani, második szakasz küldetése. A harmadik szakasz a Csang'o-5 és Csang'o-6 missziókkal a kínai kormány hétfői bejelentése szerint 2017-ben kezdődik, azok során Holdról származó mintákat gyűjtenek majd be és hoznak a Földre, ezt 2020 után űrhajós Holdra küldése követheti majd.

A kínai űrutazás ennél is tovább megy, s "nem áll meg a Holdon, a világűr távolabbi részeinek felfedezése a cél" - hangoztatta Szun Huj-hszien, a Csango-3 misszió egyik vezető szakembere, helyettes főmérnök.