A kanadai McMaster Egyetem kutatói 160 mamutmaradványt vizsgáltak meg Észak-Amerika, Európa és Ázsia területéről. A több tízezer éves sejtek mitokondriális DNS-ének elemzése megerősítette a korábbi tanulmányok eredményét, amely szerint Szibéria utolsó túlélő mamutjai Amerikából vándoroltak be.

A mitokondriális DNS a petesejttel anyáról utódra száll át, és segítségével sok száz generáción át követhető egy faj történelme.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az észak-amerikai gyapjas mamutok miért tértek vissza Szibériába. A kutatás vezető professzor szerint az észak-amerikai erdők terjedése is kiszoríthatta a nagytestű állatokat. Az őshonos szibériai mamutok a jégkorszak vége felé haltak ki.

A gyapjas mamutok még tízezer évvel ezelőtt is előfordultak Szibériában és Észak-Amerikában, noha az őshonos szibériai mamutok már jóval korábban teljesen eltűntek. Nem lehet tudni, hogy ez a folyamat természetes volt-e, vagy az észak-amerikai rokonok okozták.

A szibériai populáció DNS-e nagyon egyedinek és ősinek, csaknem 900.000 évesnek bizonyult. Így lehetséges, hogy nem is igazi gyapjas mamutról, hanem egy primitívebb fajról van szó.