A Utahi Egyetem kutatócsapata Mississippi-alligátorokat vizsgálva felfedte a titkot: a krokodilok rekeszizmuk, valamint medencéjükhöz, hasüregükhöz és bordáikhoz tapadó izomzatuk segítségével ide-oda tologatják tüdejüket a testükön belül. Így az - afféle mobil úszóhólyagként - lehetővé teszi, hogy mozdulatlanul fel- és lemerülhessenek a vízben.

"A vízfelszínen lebegve megfeszítik ezeket az izmaikat, így a tüdejük a farkuk felé mozdul el, és lesüllyednek" - magyarázza Todd Uriona, a Journal of Experimental Biology című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. Ha pedig a fejük felé tolják el tüdejüket, akkor ismét felbukkannak.

A felfedezés a hüllők fejlődéséről alkotott korábbi nézeteket is megdöntheti. Eddig ugyanis úgy hitték, hogy a mai krokodilok még zömmel szárazföldi ősei azért fejlesztették ki erős rekeszizmaikat, hogy egyszerre tudjanak futni és lélegezni.

A utahi tudósok viszont azt feltételezik, hogy ez az izomzat csak akkor jutott szerephez, amikor a krokodilok már a mai, kétéltű életmódjukhoz alkalmazkodtak.