Az első Nigersaurus-csontokra még az 1950-es években bukkantak, az első koponyát a nyugat-afrikai Nigerben találták a kutatók 1997-ben. A fajt két évvel később nevezték el.

Az állat, amely az észak-amerikai Diplodocus kisebb rokona, 13 méteresre nőtt. Nyaka ugyan hosszú volt, a kutatók szerint fejét nem emelte a vállánál magasabbra, pofáját mindig a föld, a táplálék felé fordította.

Minden bizonnyal páfrányokkal és cserjékkel táplálkozott, lapátszerű pofája lehetővé tette, hogy a növényeket a föld közelében, a száruknál harapja le: nyomában a növényzet olyan lett, mintha fűnyíróval vágták volna le.

Koponyájának számítógépes elemzése során kiderült, hogy a Nigersaurus szájában több mint 500 fog sorakozott: minden egyes fog mögött kilenc újabb, pótlásul arra az esetre, ha az előtte lévő használhatatlanná válik.

"A dinoszauruszok között a 'fogpótlásban' a Nigersaurus tartotta a Guinness-rekordot" - mondta Paul Sereno, a chicagói egyetem professzora.

A kutatók arra is rájöttek, hogyan volt képes az állat folyamatosan a föld felé tartani pofáját: agyának vizsgálatakor abban apró csatornákat találtak, ezek segítségével egyensúlyozhatta a fejét.

A szakértők szerint nem a Nigersaurus az egyetlen hosszú nyakú dinoszaurusz, amelyre ez a fejtartás volt a jellemző.

A paleontológusok egy másik különlegességre is felfigyeltek: az állat hátának csontjai szinte papírvékonyságúak.

"Nehéz elképzelni, hogy ezek a csontok kibírták a mindennapos megpróbáltatásokat, de tudjuk, hogy így volt" - mondta a kutatócsoport egyik tagja, Jeffrey Wilson, a michigani egyetem munkatársa.