Marco Rossi válogatottja nem csak az első mérkőzést, de két jól játszó kulcsemberét is elveszítette Isztambulban, a Galatasaray stadionjában. Schäfer András – a magyar gól szerzője – már a második félidőre sem tudott kimenni sérülése miatt, Nagy Zsolt könnyebb agyrázkódást szenvedett, de ha hadra foghatók lennének, akkor sem léphetnének pályára a sárga lapok miatt eltiltásuk miatt.

Az Union Berlin középpályásának pótlására, vélhetően, rendelkezésre áll az újonc Dárdai Bence, akinek játéka előtérbe kerülhet, miután a Schäfert Isztambulban váltó Kata Mihály nem volt meggyőző. De könnyen elképzelhető, hogy a válogatottba pótlólag behívott, rutinos Vécsei Bálint játszik majd. esetleg, a támadásokra tekintettel,

Gazdag Dániel szerepeltetése is alternatíva.

Az Egyesült Államokból hazahívott egykori Honvéd-játékos akár Nagy Zsolt helyére is kerülhet. Ott az első számú jelölt nyilvánvalóan Sallai Roland, de az éppen török klubban, a Galatasarayban futballozó légiós, aki az utóbbi időben látványos gólokat is szerzett klubjában, sérülése miatt el sem utazott az első mérkőzésre, s az azóta érkező hírek sem bíztatók. Ha Sallai nem játszhat, s nem Gazdag mellett dönt a kapitány, evidens választás Csoboth Kevin kezdő csapatba állítása.

Amennyiben az első mérkőzésen gyengébben teljesítő Fiola Attilát Balogh Botond váltja, s visszakerül Gulácsi Péter a kapuba, könnyen elképzelhető, hogy Marco Rossi a kezdő tizenegyébe tíz légióst állít, ha úgy tetszik, Varga Barnabás mögé.

A törökök

A törökök is változtatni kényszerülnek. A védő Kaan Ayhan megsérült az első mérkőzésen, nem játszhat, nyilván az ő helyére lép majd a Juventust és az Atalantát is megjárt, 2023 óta a szaúdi al-Ahliban futballozó Merih Demiral. Sárga lapjai miatt kizárta magát a budapesti meccsről Orkun Kökçü, az első isztambuli gól szerzője, akit nyilván Arda Güler, a Real Madrid játékosa vált majd, aki letöltötte az eltiltását.

A tét nagy

A mérkőzés tétje az A-divízióban maradás. Mi van akkor, ha sikerül, mi van akkor, ha nem? Ettől még kudarcnak nem mondható a szereplés, hiszen a válogatott olyan csapatok ellen vesztett párharcot, amelyek közül a német jó eséllyel a legjobb négy közé is bekerül majd, egyébként pedig, függetlenül attól, hogy az Eb-n, vitatott körülmények között kiesett a legjobb nyolc között a spanyolok ellen, az elemzők többsége szerint a torna második legerősebb csapata volt. A hollandok pedig éppen a törökök kiejtésével kerültek a nyolcból a négybe.

Így összefoglalható: a magyar válogatott megelőzte az egyébként pénteken a vb-selejtezőit bravúrral, a románok elleni bukaresti győzelemmel kezdő bosnyákokat, s az Eb-n legalább a legjobb nyolcig jutó hollandok és németek mögött végzett. S a bennmaradásért egy harmadik Eb-negyeddöntőssel, a török csapattal tusakodik.

A magyar válogatott játékereje alighanem most éppen ebben a zónában van: biztosan a legjobb nyolc után, de még abban, hogy esélye legyen a legjobb 16 közé kerülni, bravúrral. De jól látszik, hogy a nyilvánvalóan állandóan mozgásban lévő európai ranglista nagyjából 10–20. helyére fér be, pillanatnyi diszpozíción múlik, hogy annak első vagy második felébe tartozik.

Ha bennmarad az A-divízióban, az presztízsszempontból fontos (egyszerűen: a legjobbak közé tartozik, az elitbe, ráadásul minden kiírásban, mint az A-divízió tagja, legalább két, vagy akár három szuperős válogatottat a Puskás Arénába hoz), s a Nemzetek Ligájában elfoglalt helyezése alapján, ami A-divíziós tagság esetén nem lehet rosszabb, mint a tizenhatodik, előkelő kalapba kerül a vb-, vagy Eb-sorsoláson.

Itt nagyobb az esély?

Viszont az is igaz, hogy a nagy tornák pótselejtezőire adott esetben könnyebb a B-divízióból bekerülni – de ez csak a csoportgyőztesekre igaz, a második helyezettekre már csak esetlegesen, a selejtezők eredményétől függően. A következő Nemzetek Ligája-sorozat (2026–2027) az Eb-re kijutásban segíthet. A 2024-es torna 24-es mezőnyébe az ukránok így kerültek be, a B-divíziós csoportjukba másodikok lettek, utána a bosnyákokat és az izlandiakat legyőzték és Eb-résztvevők lettek. De a B-divízió második helye a négy csapatból csak háromnak jelentett pótvizsgás lehetőséget, az ukránok, a bosnyákok és a finnek próbálkozhattak, a norvégok már nem.