Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Háfra Noémi (b2) és Schatzl Nadine (j), illetve a német Amelie Berger és Kim Naidzinavicius a dániai női kézilabda Európa-bajnokság középdöntője II. csoportjának első fordulójában játszott Magyarország-Németország mérkőzésen Koldingban 2020. december 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Bo Amstrup

Női kézilabda-vb - Pozitív lett a magyar válogatott egyik tagjának gyorstesztje

Pozitív lett a balszélső Schatzl Nadine koronavírus-gyorstesztje, így a spanyolországi világbajnokságon szereplő magyar női kézilabda-válogatott balszélsőjét - legkorábban a PCR-teszteredmény megérkezéséig - elkülönítették a küldöttség többi tagjától.

A magyar szövetség tájékoztatása szerint a Magyarországon készülő tartalékok közül Fodor Csenge még szerdán elutazik Valenciába és csatlakozik a válogatotthoz.

Szintén elkülönítették a jobbszélső Lukács Viktóriát, miután Schatzl közvetlen kontaktjának számít. Lukács negatív PCR-eredmény esetén csatlakozhat újra a csapathoz.

A többi játékos és a szakmai stáb tagjainak gyorsteszt-eredménye negatív lett, így folytathatják a felkészülést. Szerdán megérkezett Valenciába és csatlakozott a válogatotthoz Szöllősi-Zácsik Szandra, aki sérülés miatt kihagyta a felkészülést és az olimpiai bajnok Franciaország elleni edzőmérkőzéseket múlt pénteken és vasárnap.

A magyar együttes csütörtökön 20.30-tól Szlovákia ellen kezdi meg szereplését a torna E csoportjában, Llíriában, majd szombaton Csehországgal, hétfőn pedig Németországgal találkozik. A középdöntőbe az első három helyezett kerül.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×