Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Szocsi 2014 - Olimpia a Forma-1-es pályán

A Szocsiban zajló téli játékok tengerparton fekvő olimpiai parkját, amely a jeges sportágak központja, számos különlegessége mellett az is egyedivé teszi, hogy októberben itt rendezik meg a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság első Orosz Nagydíját.

Az 5853 méter hosszú aszfaltcsík behálózza az egész Olimpiai Prkot, valamennyi, azaz mind a hat ötkarikás játékokon használt létesítmény mellett elhalad. Maga a célegyenes kívül esik az olimpia területén, majd az első jobb kanyar után következő 650 méter hosszú egyenesben várhatóan csúcssebességet, nagyjából 320 km/h-t érnek majd el a pilóták. Innen az Olimpiai Park közepén elhelyezkedő főtérhez érkeznek meg a versenyzők a jelenleg a műkorcsolyázók és a rövidpályás gyorskorcsolyázók által használt Jéghegy Korcsolyapalota és a Fist Olimpiai Stadion között.

A folytatásban újra jobbra kanyarodva kezdik majd a pilóták megkerülni a park közepén álló teret, ahol jelenleg az olimpiai láng ég a kandeláberben. A görög abc omega betűjére emlékeztető, hosszú, balra kanyarodó ívben szintén elérik majd az autók a 300 km/órás sebességet, miközben tőlük jobbra elhaladnak sorrendben a Jéghegy Korcsolyapalota, a gyorskorcsolyázók otthonául szolgáló Adler Aréna és a jégkorongnak otthont adó Bolsoj Jégpalota mellett, tőlük balra pedig a főtér lesz látható.

Amikor az omega-kanyar másik végéhez érnek, három jobb kanyar következik egymás után, ezzel körbeautózva a Bolsojt. Az első, tengerpartra vezető egyenes a Bolsoj és a másik jégkoronghelyszín, a Sajba Jégpalota között halad, a másodikat a Fekete-tenger és a Bolsoj, a harmadikat pedig a Bolsoj mellett a Jégkocka curlingcenter határolja. A Bolsoj szomszédságában lévő utolsó egyenes majdnem teljesen visszavezet a központi térhez, de a pálya nyomvonala aztán két bal kanyarral, a curlingcenter és az Adler Aréna között elhaladva visszatér az olimpiai park külső körgyűrűjéhez, amely az Adler Aréna és a Jéghegy Korcsolyapalota mögött halad. A körgyűrűről bal kanyarral tér le a pálya, ezt követi egy technikásabb, kanyargós rész, amelyből járom jobb kanyarral érkezik vissza az útvonal a célegyeneshez.

A pálya, amely először lesz része a Forma-1-es versenynaptárnak, 18 kanyart tartalmaz és 13-15 méter széles. A szervezők állítása szerint az olimpiának köszönhetően a legmagasabb infrastrukturális követelményeknek is megfelel a létesítmény, amely a Forma-1-es futam mellett számos más autó- és motorsport rendezvénynek ad majd otthont. A pálya másik nagy előnye az elhelyezkedése, rendkívül közel van hozzá - ahogyan az olimpiai parkhoz is - a vonat- és az autóbusz-állomás, valamint a repülőtér is.

Az október 10-12. között debütáló Forma-1-es futamra március 4-én kezdik el árusítani a jegyeket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×