Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
A Pécsi Nemzeti Színház üres nagyterme 2020. március 11-én. Ezen a napon az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányhatározat alapján két előadás marad el. Rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére az új koronavírus-járvány miatt. Megtiltották a száz főnél nagyobb látogatottságú beltéri és az 500 főnél nagyobb látogatottságú kültéri rendezvények megtartását.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

A színházak közös üzenete a világnapon

Harmincegy budapesti és vidéki színház igazgatója köszöntötte a magyarországi színházak képviseletében közös Facebook-üzenetben a színházszerető közönséget a színházi világnap alkalmából.

Az üzenet bevezetőjében Kásler MIklós emberi erőforrások minisztere beszélt a művészek és a színházak jelentőségéről és mondott köszönetet a színészeknek az általuk végzett "értékteremtő, hagyományőrző, nemzeterősítő kulturális és művészeti munkáért".

A miniszter a közönségtől kitartást kért és segítséget a vírus elleni védekezésben a szabályok betartásával és oltásra regisztrálással, hogy ezzel is előmozdítsák a színházak újranyitását és a járvány legyőzését.

Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója és Szirtes Tamás, a fővárosi Madách Színház vezetője is felidézte: a magyarországi színházi élet 1823-ban indult egy "színházépítési lánccal" a polgárosodó városokban, majd az elkövetkező 200 évben egymást követve alakultak "Budapesten és szinte az összes megyeszékhelyen varázslatos palotákban" az önálló társulatok.

"Nincs szebb annál, mint amikor az elsötétülő színházteremben telt ház előtt felmegy a függöny, kigyúlnak a fények és az eggyé váló közönség előtt színészek, énekesek és táncosok ... halált megvető bátorsággal elmondják, eléneklik, eljátsszák azt, ami a szívük-lelkük legmélyéből felszakad" - mondta Dörner György, az Újszínház vezetője.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották a megszólaló igazgatók. Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója kifejtette, rendkívüli nehéz helyzetben vannak színházak és a művészek, már csak azért is, mert elmarad a legfontosabb, a találkozás a nézőkkel.

Ókovács Szilveszter a Magyar Állami Operaház igazgatója köszönetet mondott a közönségnek a kitartásért, buzdításért és hűségért, hogy ezernyi módon nyilvánítják ki szeretetüket.

"Ebben a szorító, egymást nélkülöző időszakban mindnyájan összetartozunk és még jobban átérezzük, hogy a színház közönség nélkül, és hitünk szerint a közönség színház nélkül nem tud létezni" - fogalmazott Simon Lajos, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház igazgatója.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×