"Ez a közelmúltnak egy olyan szeglete, amit kötelessége a jövő társadalmának feldolgozni, mert addig egy újabb sötét folt marad, amit nem beszéltünk ki, amiről nem tudunk eleget, amiben bizonyos emberek nevének, személyének váratlan előrángatása újabb sokkot okoz a magyarországi társadalom egy részének. Ha a társadalom, a politika ezt nem végzi el a feladatot, akkor erre vannak egyéb eszközök, például a színház" - hangsúlyozta Máté Gábor rendező.

A Katona József Színház igazgatója úgy fogalmazott: "úgy sejtem, hogy ez egyedi történet, de az is az igazsághoz tartozik, hogy ez a darab egy fikció. Olyan tények nem világosak a Tar-életrajzban, amiből biztonsággal ki lehetett volna indulni. Inkább általánosnak mondanám, mint életrajzi drámának."

"Feltételezés volt az is, hogy Tar Sándor homoszexuális volt, nem "comingoutolt", és szemérmes, paraszti származású ember volt. Olyan közegből jött, ha ez igaz, nem volt könnyű feltételezni, kimondani, bevallani. A Ménes Attila által írt dráma ebben a részletben találta meg a zsarolási kiindulópontot, az író feltételezése szerint ez volt a beszervezés apropója, ugyanakkor azok szerint, aki foglalkoztak Tar Sándor történetével, nem ez volt" - mondta el a rendező.

Máté Gábor hozzátette: "miután az ő írásművészetében nem jelentek meg a jelentések készítéséből eredő lelki tusák, a valódisága nem tudható, mint ahogy azt sem értjük, hogy a jelentései miért voltak olyan igyekezettel teliek. Az az igazság, hogy nagyon sokat ártott a jelentéseivel bizonyos embereknek, ennek a lélekrajza nincs és nem is lehet megfejtve az előadásban."