Infostart.hu
eur:
363.81
usd:
323.92
bux:
143485.08
2026. október 15. csütörtök Teréz

Lator László kapta a Babits Mihály Alkotói Díjat

Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista kapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2014-es Babits Mihály Alkotói Díját.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepélyes díjátadón Lator László munkásságát Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító méltatja. A költő műveiből Tasnádi Bence színművész olvasott fel.

Az MTI-hez eljutatott laudáció kiemeli Lator Lászlónak a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratának, az Irodalomismeretnek 2014-es negyedik számában megjelent, Gyaluforgács - egy régi vers maradéka című költeményét, amely híven képviseli a költő lírafelfogását és költészettechnikáját.

Mint Ferencz Győző fogalmaz, "a költő, műfordító nemcsak verseit, hanem egész életművét is szoros egységbe fogja: verseit újra és újra átrendezi, köteteit is folyamatosan bővíti-szűkíti, és visszanyúl korai, korábbi darabjaihoz".

A Babits Mihály Alkotói Díjat 2008 óta ítéli oda a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kortárs magyar írók, költők életművének tiszteletére. A díjazás oklevéllel és Babits-kisplasztikával jár. Az első díjat Hubay Miklós vehette át, tavaly Krasznahorkai László részesült az elismerésben.

Lator László 1927. november 19-én született Tiszasásváron. A második világháborúban amerikai fogságba esett, és a breszt-litovszki fogolytáborba került. 1946-ban Magyarországra szökött és beiratkozott a makói gimnáziumba. 1947-ben felvették az Eötvös Collégiumba német-magyar szakra. Verseit a Magyarok és a Válasz című folyóiratok közölték először. 1948-ban első, kiszedett kötetét (Õserdő) betiltották, majd kizárták a Collégiumból. 1951-től gimnáziumi tanárként dolgozott Körmenden, 1955-től az Európa Kiadó lektora, majd főszerkesztője volt.

Sokáig műfordítóként volt jelen az irodalmi életben. Első, Sárangyal című kötete 1969-ben jelent meg. A hetvenes évektől a kilencvenes évekig műfordítói szemináriumokat vezetett az ELTE bölcsészkarán. Több televízió- és rádióműsor közreműködője, szerkesztője volt. A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia egyik alapítója, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

A Kossuth-díjat 1995-ben kapta, 2007-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Tomás Sedlacek: Magyarország lehet a régió vezető ereje, amire régóta várunk

Tomás Sedlacek: Magyarország lehet a régió vezető ereje, amire régóta várunk

Manapság divat kritizálni Európát, de a kontinens igazi vezető nélkül épített valami egyedülállót - mondta a Portfolionak adott interjúban Tomás Sedlacek cseh közgazdász-filozófus, aki a múlt héten a Budapest Economic Forum konferencián tartott nagysikerű előadást. A világhírű szakember szerint a következő évtizedek akár az Európai Unió évtizedei is lehetnek, Magyarország pedig olyan vezére lehet Közép-Kelet-Európának, akire már régóta vártunk. Sedlacek szerint az euró bevezetése ahhoz hasonlítható, amikor valaki egy jó egyetemen szerez egy jó diplomát, ha a magyar euró sikertörénet lesz, akkor pedig hamarosan a csehek és a lengyelek is követhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×