Az 1956-os forradalom leverése után Franciaországba menekült magyarok visszaemlékezéseiből jelent meg könyv a Terror Háza Kiadó gondozásában.

"1956-ra visszagondolva mindig feltettem azt a kérdést magamnak, hogy miért jöttem el, miért Franciaországot választottam, és visszatekintve az életem útján úgy találom-e, hogy ez jó választás volt" - mesélte el az InfoRádiónak a kötet egyik szerzője, Húber Aranka.

Elmondta, hogy gyermekkorát és fiatalkorának kezdetét háborúban töltötte, folyamatos szenvedésben. Később fiatal mérnökként állást kapott, de nem az volt a fő nehézség számára, hogy ne lehetne a kevés pénzből kijönni, hanem az állandó lelki terror, az állandó hazugságban való élés.

"Az ember soha semmit nem tudott megbeszélni másokkal, félt a társaitól. Azért mentem el, hogy ennek legyen már vége, inkább meghalok, de így nem akarok a kommunizmusban élni" - indokolta Húber Aranka, miért indult ifjú vegyészmérnökként a szovjet bevonulás után Franciaországba.

"Nem azért mentem el, mert azt hittem, a Nyugat nekem aranyakat fog osztogatni, hanem azért, mert nem bírtam elviselni ezt a környezetet, hazugságot. Az életem egyik legszebb pillanata volt a határt átlépve a szabadság érzése" - tette hozzá.

"A forradalom tanúi" című kötet először 2006-ban, az események 50. évfordulója alkalmából jelent meg Párizsban a Külföldön élő Magyarok Egyesületének gondozásában - akkor franciául.

A szervezet elnöke, Lilla Fourrier a Francia Intézetben rendezett könyvbemutatón azt mondta, így szeretett volna méltó emléket állítani az eseményeknek. Bár sokan voltak, akik 1956 után érkeztek Franciaországba, nem mindenki vállalta, hogy bemutassa saját történetét.

Horváth Miklós történész, a Terror Háza Kiadó gondozásában megjelent magyar nyelvű kötet szerkesztője arról beszélt, ahány megemlékező, annyi élethelyzetből érkeztek a forradalomba, s rajzolták meg most a könyvben 1956 történetét. Volt, aki korábbi rendszerellenes szervezkedés miatti életfogytiglani börtönbüntetéséből szabadulva, más több mint 10 éves emigrációból a szabadságharcra visszatérve, illetve gimnazistaként csöppent bele az eseményekbe.

Hervé Ferrag,e a Francia Intézet igazgatója arról beszélt, azért is fontos a kötet, hogy megértsék az emberek, a mindennapokban mit jelentett a forradalom, mennyire abszurd volt az akkori politikai-társadalmi helyzet. Példaként említette, hogy egy cipészt azért telepítettek ki, mert Gróf volt a vezetékneve.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a könyvbemutatón megköszönte a francia nemzetnek, hogy a forradalom leverése után tízezernél több magyar menekültnek adott otthont.