Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Zentai: A könyvfesztiválon a teljes magyar könyvkiadás vizsgázik

Bár a könyvpiac az elmúlt évek veszteségei után először mutat növekedést, a tankönyvkiadás államosítása drámai veszteséget okoz az ágazatnak - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. Zentai Péter László jelezte, hogy a döntés több száz millió forintos kiesést jelent az ágazat számára, ami újabb nehéz időszakot vetít előre.

"Az, hogy az elmúlt évben a fikcióban, a szépirodalomban, a gyermek- és ifjúsági könyvkiadásban egészen látványos növekedés tapasztalható, tényleg azt jelenti, hogy nem csak hogy elindultunk, hanem ezekben a kiadási ágazatokban el is rugaszkodtunk a gödör aljáról" - hangsúlyozta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója.

Zentai Péter László hozzátette ugyanakkor, hogy a tankönyvkiadás államosítása viszont drámai veszteséget okozott a magyar könyvpiac számára. Rámutatott, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság óta a könyvkiadók és könyvterjesztők piacuk legalább egy harmadát elveszítették.

"Az egyik legfontosabb és legkomolyabb szaktudást igényelő, és a teljes magyar könyvkiadás rezsikitermelésében megbízható hátteret jelentő tankönyvkiadást gyakorlatilag egy csapásra leválasztották a magyar könyvpiacról. Ám az igen rossz és káros döntést megelőzően sem lehettünk elégedettek azzal a tankönyvterjesztési szisztémával, hogy az iskolában vásárolhatták meg a szülők kiadványokat, tehát a könyvesboltokból már másfél évtizede kivonták a tankönyveket. Ez ostoba, kultúra-ellenes és gyermekellenes döntés volt, hisz épp az lenne az alapvető kulturális cél, hogy minél több gyerek menjen be a könyvesboltokba és fedezze fel az olvasás élményét" - mutatott rá Zentai Péter László.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója elmondta: a közoktatásban szereplő könyvek a teljes magyar könyvpiac egy negyedét jelentették.

"Első lépésként tehát a tankönyvforgalmazást államosították, másodikban viszont magát a kiadást is. A korábbi években 30-34 millió eladott példányszám most 16 milliósra csökkent" - fűzte hozzá a szakember.

Jelezte, hogy ezek az adatok nem csak a statisztikát rontják, hanem az alacsony árrés ellenére ez az elvonás a kötelező olvasmányokkal, tankönyvekkel több száz millió forintos kiesést jelent az ágazat számára, ami újabb nehéz időszakot vetít előre.

Zentai Péter László arról is szót ejtett, hogy ma nyitja meg kapuit a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.  A rendezvény igazgatója szerint Törökország díszvendégi szerepe is azt mutatja, hogy sikerült megvalósítani az eredeti célt: a könyvfesztivál hidat képez kelet és nyugat között. A fesztiválon 33 ország vesz részt, többségük uniós állam, de érkeztek kiállítók Dél-Amerikából, Közép-Ázsiából, Szaúd-Arábiából is.

A könyvfesztiválon a teljes magyar könyvkiadás vizsgázik a tankönyvektől a nagy sorozatokig. Ez a szakma elsődleges nagy bemutatkozó terepe, míg az ünnepi könyvhét kimondottan a kortárs magyar irodalom újdonságainak bemutatására hivatott. Ez az egymást kiegészítő két rendezvény kirajzolja, hogy mire képes a magyar könyvkiadás - mondta el Zentai Péter László. .

Hozzátette: nem sok könyvvásár dicsekedhet el azzal, hogy a rendezvényére majdnem ötszáz hazai és határon túli magyar szerző érkezik és személyesen lesz jelen. Emellett 65 külföldi írót is várnak a kontinensről.

Hanganyag: Kocsonya Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×