Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Nyitókép: Pixabay

Sorra halasztják el fontos gyógyszerek európai bevezetését az amerikai gyártók

A Trump-kormány arra ösztönzi az amerikai gyógyszergyárakat, hogy ne vezessék be új termékeiket a piacon, mert az lefelé húzná az amerikai gyógyszerárakat is.

Amerikai gyógyszergyártók egyre több új készítmény európai bevezetését halasztják el, mivel a Trump-kormányzat árpolitikája bizonytalanságot teremtett az iparágban – írja gyógyszeripari szereplők Reutersnek adott nyilatkozatai alapján a Portfolio.

A Fehér Ház a vényköteles gyógyszerek árának csökkentésére törekszik az Egyesült Államokban, ahol hagyományosan jóval drágábbak a készítmények, mint más fejlett országokban. Donald Trump viszont most a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló árképzést (most-favoured-nation pricing) alkalmazná, azt jelenti, hogy az amerikai árakat más országok, köztük Európaiak árszintjéhez kötné.

Az intézkedés arra ösztönzi a gyártókat, hogy ne vezessék be új készítményeiket az egyébként alacsonyabb árszinvonalú európai piacon, mert az levelé húzná a 700 milliárd dolláros amerikai piac árait is.

A GlobalData piackutató cég elemzése szerint Donald Trump tavaly májusi elnöki rendeletét követő tíz hónapban mintegy 35 százalékkal csökkent az új gyógyszerbevezetések száma az uniós piacokon az azt megelőző tíz hónaphoz képest.

Franciaországban már jól érezhetők ennek hatásai: a gyógyszergyártók egyre inkább halogatják a részvételt a francia korai hozzáférési programban. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a betegek még a hivatalos forgalomba hozatali engedélyezés előtt hozzájuthatnak bizonyos készítményekhez. Az ilyen kezdeményezések száma a tavalyi huszonötről idén tízre esett vissza – erről Lionel Collet, a francia egészségügyi hatóság vezetője számolt be.

Mi több, egyes vállalatok nem csak visszatartják, hanem ki is vonják termékeiket az európai piacról:

  • a kaliforniai Amgen például visszavonta Repatha nevű koleszterincsökkentőjét a dán piacról az alacsony árakra és a megváltozott környezetre hivatkozva;
  • az Indivior a függőség kezelésére szolgáló Subutex és Suboxone nevű szereit vonta ki Svédországból és más piacokról;
  • a Roche, a Novartis és az AstraZeneca vezetői az elmúlt évben nyíltan bírálták az európai gyógyszerárképzést, emellett nagyobb egészségügyi ráfordításokat sürgettek;
  • az AstraZeneca egyik vezetője, Ruud Dobber szerint Európa azt kockáztatja, hogy lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött, ha a kormányok nem hagyják, magasabbra a gyógyszereket.
Európa jelenleg a GDP-jének mindössze 1 százalékát költi gyógyszerekre, szemben az amerikai 2, illetve a kínai 1,8 százalékkal.

Ron Lanton bostoni egészségügyi jogász szerint az amerikai referenciaár-képzés és annak érvényesítése körüli bizonytalanság különösen megnehezíti a cégek helyzetét a befektetőikkel szemben: a vállalatok ugyanis jelenleg képtelenek megbecsülni, hogy mekkora bevételt várhatnak egy-egy új készítménytől. Lanton úgy fogalmazott: az európai gyógyszerbevezetés ma olyan, mintha bekötött szemmel kellene sakkozni – írja a lap.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×