Infostart.hu
eur:
365.28
usd:
315.12
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika
drónok, drón háború, drón, dróncsapás,
Nyitókép: Getty Images / Anton Petrus

Ukrajna maga igyekszik feltárni egy drónbeszerzési korrupciós ügyet

Ukrajna hétfőn bejelentette, hogy hat ember - közöttük egy parlamenti képviselő és egy kormánytisztviselő - ellen emeltek vádat a drónvásárlással kapcsolatos korrupciós ügyben.

Ukrajnának nagy szüksége van pilóta nélküli repülő szerkezetekre és elektronikus haditechnikai eszközökre az orosz invázió miatt.

A nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészség (SZAP) szombaton közös közleményben tudatta: egy hivatalban levő parlamenti képviselőről, két helyi tisztségviselőről, a nemzeti gárda egyik parancsnokáról és két üzletemberről derült ki, hogy csúszópénzeket fogadtak el. Szándékosan megemelt árakon kötöttek állami szerződéseket katonai drónokat beszállító cégekkel, és az elkövetők esetenként akár a szerződés értékének 30 százalékát is kitevő jutalékot kaptak vissza.

A NABU szerint a 240 ezer dollár (82,6 millió forint) értékű szerződésből 80 ezer dollár volt a csúszópénz.

A parlamenti képviselőn kívül hétfőn egy volt megyei kormányzó, egy városi katonai közigazgatási vezető, a Nemzeti Gárda egyik egységének parancsnoka és egy dróngyártó vállalat igazgatója és tulajdonosa ellen emeltek vádat.

A gyanúsítottak nevét nem közölték. A szóban forgó haditechnikai eszközöket Ukrajnában gyártották.

Az ukrán hatóságok vasárnap jelentették be, hogy az érintett parlamenti képviselő Olekszij Kuznyecov, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártjának, a Nép Szolgájának a törvényhozója, akinek a párttagságát a vizsgálat idejére felfüggesztették.

Volodimir Zelenszkij szombaton rendeletben mentette fel tisztségéből Szerhij Hajdajt, a munkácsi állami közigazgatási hivatal vezetőjét és Andrij Jurcsenkót, a Luhanszk megyei rubizsnei városi katonai közigazgatási hivatal vezetőjét.

Az ukrán hatóságok szombaton azt is közölték, hogy négy gyanúsítottat őrizetbe vettek az ügyben.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint Kuznyecov egyike volt azoknak a képviselőknek, akik július 22-én megszavazták a vitatott korrupcióellenes törvényt, amely a főügyész alá rendelte a nemzeti korrupcióellenes hivatalt és a korrupcióellenes különleges ügyészséget. A belföldön és az Európai Unió által is bírált jogszabályt Zelenszkij is aláírta, majd visszakozott, és újabb törvénytervezetet nyújtott be, amelyet múlt csütörtökön fogadott el a parlament.

"Zéró tolerancia kell a korrupcióval szemben, csapatmunka a korrupció leleplezésére és igazságos ítélet" - írta szombaton Volodimir Zelenszkij a Telegramon. Hozzátette: fontos, hogy a korrupcióellenes intézmények függetlenül működjenek, és a csütörtökön elfogadott jogszabály minden lehetőséget meg is ad nekik ahhoz, hogy valódi harcot tudjanak folytatni a korrupcióval szemben.

Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×