Infostart.hu
eur:
382.26
usd:
325.52
bux:
0
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói az ország függetlenségéért és a külföldi beavatkozás ellen rendezett tüntetésen Niger fővárosában, Niameyben 2023. augusztus 3-án. Az afrikai országban katonai hatalomátvétel történt július 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/Sam Mednick

Joe Biden üzent a nigeri puccsistáknak

Befejeződött a francia állampolgárok kimenekítése Nigerből – jelentette be csütörtökön a francia védelmi minisztérium.

„Összesen 1079, francia, illetve más európai állampolgárt menekítettünk ki” – tudatta a korábban Twitterként ismert X közöségi oldalon a tárca vezetője, Sébastien Lecornu. A francia külügyminisztérium azt közölte, 577 francia állampolgár hagyta el Nigert.

Párizs kedden jelentette be, hogy a július 26-i puccs után – mely során katonák egy csoportja erőszakkal elmozdította hatalmából Mohamed Bazoum nigeri elnököt – evakuálja állampolgárait a Száhel-övezetben található országból.

A francia állampolgároknak küldött külképviseleti üzenet szerint „a mentőakciót (...) előzetesen egyeztették a nigeri erőkkel is”.

A puccs után őrizetbe vett nigeri elnök azonnali szabadon bocsátásra szólított fel csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, egyúttal kiemelte: az afrikai ország vezetésének tiszteletben kell tartania a demokratikus értékeket.

Biden a nigeri függetlenség 63. évfordulója alkalmából kibocsátott közleményében egyúttal sürgette az afrikai ország vezetését,

„őrizzék meg a nehezen kivívott demokráciát”.

„A nigerieknek joguk van megválasztani vezetőiket. Ezt meg is tették, egy szabad és tisztességes választás útján, melynek eredményét tiszteletben kell tartani” – áll a közleményben, amiben az elnök az alkotmányos rend tiszteletben tartását is kiemelte.

Niger – ahová egyébként Antony Blinken amerikai külügyminiszter márciusban látogatott el – hagyományosan a nyugati államok szövetségesének számít. Niamey volt francia gyarmat, és különösen szoros kapcsolatot ápol Párizzsal, ami mintegy 1500 katonát állomásoztat az országban, a kontingens feladata a nigeri kormány terrorizmus elleni harcának támogatása.

A július 26-i puccsot követően Párizs és Niamey kapcsolatai válságba jutottak, a hatalomátvétel után támadás érte Franciaország niamey-i nagykövetségét is, Párizs pedig az országban élő francia állampolgárok evakuálása mellett döntött.

Az Egyesült Államoknak szintén van egy légi bázisa Nigerben, ahonnan dróntámadásokat hajt végre a térségben aktív dzsihadisták ellen, valamint figyelemmel kíséri a szélsőséges iszlamista csoportok működését.

Mindeközben több százan vonultak utcára az ország fővárosában a függetlenség napja alkalmából, helyszíni beszámolók szerint az emberek a puccsot éltették és a tömegben orosz zászlók is előkerültek. A tömegben többen azt kiabálták, hogy „Le Franciaországgal! Le az EU-val!”.

Ünnepi beszédében Abdourahamane Tiani tábornok, a junta vezetője felszólította a demonstrálókat, „álljanak ki a béke mellett”.

Címlapról ajánljuk

Az Agrárkamara elnöke szerint olcsó, de hitvány mezőgazdasági tömegáru öntené el a piacunkat a Mercosur-megállapodással

Kettős mérce az európai gazdákkal szemben a Mercosur-egyezmény – mondta Papp Zsolt, az agrárkamara elnöke az InfoRádióban. Az európai parlamenti képviselők 334:324 arányban úgy döntöttek, hogy az EP az Európai Unió Bíróságához fordul az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt. A jogi eljárásnak azt kell megítélnie, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt-e el az aláírással, illetve, hogy van-e szükség a nemzeti parlamentek ratifikációjára.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Brüsszelben kimondták: felkészültek a kebelbarát árulására, erővel akarnak fellépni ellene

Brüsszelben kimondták: felkészültek a kebelbarát árulására, erővel akarnak fellépni ellene

Donald Trump egy nap alatt visszavonult Grönland ügyében, az európai vezetőkben viszont ott maradt a felismerés: a transzatlanti szövetség többé nem adottság, hanem törékeny politikai konstrukció a jelenlegi amerikai elnök mellett. A brüsszeli rendkívüli csúcs egyszerre szólt a szuverenitás védelméről, az amerikai nyomásgyakorlás határairól és arról, hogy az EU milyen eszközökkel képes megvédeni magát egy új hatalmi stílus közepette. A nyilvános üzenetek visszafogottak voltak, de a háttérben már előkerültek a kereskedelmi és geopolitikai ellencsapás forgatókönyvei is. Közben Ukrajna jövője sem tűnt el a napirendről: Davosban és Brüsszelben körvonalazódott egy közös EU–USA Jóléti Terv, amely a háború utáni újjáépítést elsősorban magántőkére és reformokra építené. Az egész találkozót így is átszőtte az a feszültség, hogy miközben egyesek százmilliárdos „uniós számláról” beszélnek, a valós vita inkább arról szól, képes-e Európa stratégiai önállóságot és hiteles szövetségi politikát felmutatni egy bizonytalan világrendben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×