Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Járókelő megrongált lakóházak előtt, Bahmutban 2023. január 20-án. Az orosz erők ostroma miatt az ukrán hatóságok a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő város kiürítésére szólították fel a lakosságot, ennek ellenére mintegy nyolcezren az otthonmaradást választották. A városban megszűnt a villany-, a gáz-, a vízszolgáltatás és a távfűtés.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Újabb két Bahmut melletti település elfoglalását jelentették az oroszok

Herszonban betiltották a Jehova Tanúit, Oroszországban pedig elfogtak egy orosz állampolgárt, „Alejandrót”, aki az FSZB szerint ukrán utasításra rendőrök elleni merényletekre készült.

A donyecki régióban lévő, ostromlott Bahmuthoz (Artemivszk) közeli két település, Dvoriccsja és Krasznopillja község elfoglalásáról tettek bejelentést az orosz katonai hatóságok.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az önkéntes rohamosztagok légi és tüzérségi támogatással vették be Krasznopillját, az előrenyomulás közben megsemmisítve több mint hatvan ukrán katonát, két páncélozott harcjárművet, három egyéb járművet, két Mszta-B önjáró és két D-30-as vontatott tarackot, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.

Az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt "Donyecki Népköztársaság" megbízott vezetője, Gyenyisz Pusilin hétfőn felkereste Szoledart, amelynek elfoglalását január 14-én jelentette be az orosz hadsereg. Azt mondta, hogy a város teljesen megsemmisült, amiért az ukrán hadsereget tette felelőssé.

Pusilin azt mondta, hogy a donyecki régióban az orosz erők gyakorlatilag a harci érintkezés hosszában előrenyomulnak. Közölte, hogy

a Bahmut (Artemivszk) melletti Kliscsijivka község körüli meghatározó magaslatok "csaknem teljesen" a Wagner katonai magánvállalat egységeinek ellenőrzése alá kerültek,

és elrendelte a felkészülést egy ideiglenes központ létrehozására a Bahmutban maradt civilek befogadására.

Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornának azt mondta, hogy Bahmut keleti és déli részein folynak a harcok, ahol a Wagner zsoldoscsoport és a hadsereg egységei "nagyon jól haladnak", a város központját pedig tűz alatt tartják. Az állította, hogy

a városban maradt ukrán erők hamarosan "műveleti bekerítésbe" kerülnek.

Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az illetékességébe tartozó régióban sikerült megbontani az első ukrán védelmi vonalat, az orosz erők a korábbi "szürke zónát" elfoglalták és a frontvonal mentén, több tucatnyi kilométeren új "szürke zóna" alakult ki. Azt állította, hogy "az orosz hadsereg előrenyomulásának mélysége néhány száz métertől nyolc kilométerig terjed".

Konasekov tábornok azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége Kupjanszk irányában több mint negyven katona és egy jármű, Liman irányában mintegy hetven katona, négy páncélozott harcjármű, valamint egy AN/TPQ-37-es és AN/TPQ-50-es ellentűzradar, Zaporizzsja irányában mintegy harminc katona, három jármű és egy Grad sorozatvető volt. Bejelentette, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Marhanec községben a felfedett lőállásában orosz precíziós föld-föld-csapás semmisített meg egy amerikai HIMARS sorozatvetőt a személyzetével és két járművel együtt.

Az orosz harcászati repülőpépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 63 tüzérségi egységre, 97 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást. A légvédelem lelőtt három ukrán drónt és tizennégy HIMARS-lövedéket.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 376 repülőgépet, 203 helikoptert, 2934 drónt, 401 légvédelmi rakétarendszert, 7607 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 987 sorozatvetőt, 3893 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 8153 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősített meg.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi támadást. A belövések következtében a luhanszki régióban lévő Kreminnában egy kétéves kislány életét vesztette.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy januárban az oroszországi Észak-Kaukázusi Szövetségi Körzetben őrizetbe vettek egy orosz állampolgárságú gyanúsítottat, aki ukrán szakszolgálatok utasítására rendőrök elleni merényletek elkövetésére készült.

A nacionalista ideológia követőjeként minősített, "Alejandro" hívójelű érintettől, aki beismerő vallomást tett, "alkalmazásra kész terrorista eszközöket" koboztak el.

További részleteket az FSZB nem osztott meg.

Az Ukrajnáról nagyrészt elcsatolt Herszon megye két járásában a RIA Novosztyi hírügynökség szerint rendőrség felszámolta az Oroszországban betiltott Jehova Tanúi tevékenységét. Az orosz belügyminisztérium közölte, hogy az Ukrajnában legálisan működő vallási közösség "ortodoxellenes nézeteket és szélsőséges irodalmat" terjesztett, valamint tagadta, hogy a régió Oroszországhoz tartozik.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×