Korompay Emánuel, a Varsói Egyetem Katynban meggyilkolt magyar lektora jelképes nyughelyét avatta fel szombaton Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek a lengyel főváros legnagyobb szentélye, az Isteni Gondviselés Temploma területén létesített nemzeti panteonban.

A megemlékezést nyitó szentmisét a bíboros Korompay Emánuelért, Mieczyslawa feleségéért, valamint Ilona, Marta és Elzbieta lányaikért mutatta be. A homíliában kiemelte: Korompay Emánuel és családja a hazafiasság, a hősiesség és a keresztény értékek példáját jelentik.

A szentély altemplomában létesített panteonban az érsek megáldotta a katyni mészárlás egyik helyszínéről, az ukrajnai Harkivból származó földet, és jelképes sírba helyezte el ezt. A nyughelyet a Korompay Emánuelnek szentelt emléktábla jelöli, közelében pedig megtalálható a Korompay család történetét felidéző tábla is.

Az ünnepségen részt vett Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet.

A 2016-ban a varsói Wilanów negyedben megnyílt Isteni Gondviselés Templomát a hála jeléül emeltek az 1791-ben elfogadott első lengyel alkotmányért, valamint az 1989-ben visszanyert szabadságért. Az altemplomban létesített panteonban nyugszik többek között a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Ryszard Kaczorowski, a második világháború utáni emigráns lengyel kormány utolsó elnöke.

Korompay Emánuel Aladár (1890-1940) az első világháború végén a lengyel Przemysl erődben szolgált, ott lengyel nőt, Mieczyslawa Grabast vette feleségül. Józef Pilsudski hadseregében a lengyel függetlenségért küzdött, és lengyel állampolgárságot is szerzett. Ő szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt, a Varsói Egyetem második világháború előtti utolsó magyar lektora volt. 1939-ben tartalékos századosként bevonult a lengyel hadseregbe, szovjet fogságba esett. 1940 tavaszán, a sztarobjelszki fogolytábor 3740 tisztjével együtt a Belügyi Népbiztosság (NKVD) Harkivban kivégezte.

Korompay felesége a lengyel földalatti Honi Hadsereg futára volt, amint egyik lányuk, Elzbieta is. Mindkét nőt a Gestapo 1943-ban letartóztatta, Elzbieta 21 évesen belehalt a kínvallatásba. Mieczyslawát az auschwitzi haláltáborba deportálták, ahol 1944-ben elhunyt. Korompayék másik lánya, Marta, 19 évesen esett el, amikor Varsó 1939-es ostromakor ápolónőként szolgált.

A szintén a lengyel ellenállásban részt vevő harmadik lány, Ilona, túlélte a háborút. Utána hittantanárként dolgozott, a világban élő konszekrált szűz hivatása szerint töltötte életét, 2010-ben hunyt el Varsóban.

A szombaton felavatott emléktáblát adományozó varsói házaspár, Magdalena és Artur Kret az MTI-nek elmondta: fel akarták idézni az emlékét annak a családnak, amelynek sorsa "rendkívüli módon vésődött be a lengyel nemzet történetébe", és amelynek egyik tagját, Ilonát, személyesen ismerték.

Korompay Emánuel emlékét Varsóban eddig két márványtábla őrizte, az egyik a varsói házának, a másik a Varsói Egyetem magyar tanszéke két világháború közötti épületének falán található. A magyar hős emlékére tölgyfát is ültettek a varsói Názáreti Nővérek Általános Iskola és Gimnázium kertjében. Mindhárom Korompay-lány annak idején a gimnázium tanítványa volt.