Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
A csernobili atomerőmű negyedik blokkjának belseje 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

Újra jönnek adatok Csernobilból - van is ok aggodalomra, meg nincs is

Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára az InfoRádióban elmondta, az értékek a négy nap után újra publikus mérési pontokról megnyugtatónak látszanak, és magyarázat is van az adatvesztés előtti órák emelkedésére. Ugyanakkor a "katonai logika" tartogathat még meglepetéseket.

Az oroszok által elfoglalt csernobili atomerőműből kapott adatok alapján nem kell a létesítmény problémáira következtetni - hangsúlyozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

Aszódi Attila ugyanakkor hozzátette: a katonai logika másképp működik, mint a polgári felfogás.

"A híradások szerint bevonultak az orosz csapatok, ellenőrzésük, úgymond védelmük alá vonták a létesítmény területét, de nincs arról hír, hogy műszakilag is átvették volna" - húzta alá, ez azt jelenti, az üzemeltető személyzetet valószínűleg nem cserélték le, az ottani őrök vonulhattak vissza, és orosz tankok válthatták fel a helyüket.

A telephelyen lévő sugárzási viszonyokkal kapcsolatos hírek terén viszont "több dolog is van":

  1. a csernobili dózisteljesítmény-mérők adatai eltűntek február 24-ről 25-re virradóan, mintha lekapcsolták volna a műszereket, számítógépeket, amelyek az adatokat megjelenítették
  2. négy napon keresztül nem voltak elérhetőek adatok, de úgy, hogy előtte a körzeti dózisteljesítmény jó pár ponton jelentősen, a többszörösére ugrott.

"Most ellenőriztem ezeket az adatokat, néhány mérési ponton visszatértek, újra látszanak az eredmények, ebből azt látom, hogy

a mérési pontokban a körzeti dózisteljesítmény azon a szinten van, ami korábban a pontokon nagyjából megszokott volt"

- szögezte le Aszódi Attila: ez azt sejteti, hogy a mérésieredmény-kiesés előtti felívelés "nem bizonyult tartósnak".

Úgy látja, az érkező harckocsik által felkevert por is okozhatta a hirtelen adatemelkedést, "ez tűnik hihető magyarázatnak".

Az egyetemi tanár nem is érzi úgy, hogy az oroszoknak vagy bárkinek érdekében állna, hogy baj történjen Csernobilban, "de az a baj, hogy

a katonai logika időnként nagyon máshogy működik, mint a polgári emberé.

Hogy milyen terveik vannak a szereplőknek és mit akarnak, azt sok szempontból nem értjük most, nem tudjuk".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Tisza-kormány: megvan a 2027-es költségvetés, folytatódik az elszámoltatás

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést: a Tisza-kabinet első saját büdzséje szerint a központi költségvetési alrendszer bevételei 42 484,9 milliárd, kiadásai 47 587,6 milliárd forintot tesznek ki, ami 5102,7 milliárd forintos pénzforgalmi hiányt jelent. A dokumentum önmeghatározása szerint „a 2027. évi költségvetés egy új irány első lépése”. A benyújtást a vártnál gyengébb harmadik negyedéves GDP-adat előzte meg, a Költségvetési Tanács pedig nem emelt alapvető kifogást a tervezet ellen, de jelezte, hogy a hiánycél teljesülése a megtakarítások szigorú végrehajtásán múlik. Percről percre tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×