A miniszter a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy kemény konfliktusok vannak kialakulóban "a politikai Kelet és a politikai Nyugat" között, és a retorika már-már a hidegháborút idézi.

Ebben a helyzetben felértékelődik Magyarország "keleti és nyugati irányba való tárgyalóképessége", és a keleti és nyugati országokat egyaránt összefogó ET fő döntéshozó testületének vezetőjeként "platformot biztosíthat a kölcsönös tiszteleten, és remélhetőleg minél inkább a kölcsönös bizalmon is alapuló párbeszédhez" – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter rámutatott, hogy a Európa Tanács munkájában az Európai Unió valamennyi tagállama mellett például Oroszország és Törökország is részt vesz, így Magyarország a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét betöltve "jószolgálati nagykövetként, a párbeszéd lehetőségének biztosítójaként" hozzájárulhat a feszültség enyhüléséhez.

A testület hamburgi ülésén Németországtól átvett elnökség programjáról kiemelte, hogy Magyarország a történelme és fekvése, különösen pedig a határon túli magyar közösségek miatt "különösen érzékeny" kérdésként kezeli a nemzeti kisebbségek jogainak ügyét. Ezért a kisebbségi jogok érvényesülésére, tiszteletben tartására és fejlesztésére komoly hangsúlyt helyez a magyar elnökség.

A program egy további kiemelt eleme a vallási közösségek védelme – tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy

míg Magyarországgal szemben "teljesen igazságtalan" volt az antiszemitizmus számos alkalommal felmerült vádja, a napokban éppen "Nyugat-Európa utcáin zajlanak antiszemita tüntetések".

Hozzátette, hogy a keresztényellenes jelenségek is "igen erőteljesen aggasztóak", így mind a zsidó, mind a keresztény közösségek védelme egyre fontosabb lesz a jövőben.

A 47 európai országot összefogó ET saját meghatározása szerint "a földrész vezető emberi jogi szervezete". Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.