A jelek szerint jók lehetnek az esélyei a lengyel-magyar vétót feloldó kompromisszumnak arra, hogy a csütörtök délután kezdődő csúcstalálkozón a csomag ne ütközzön megkerülhetetlen ellenállásba (állam- és kormányfői szinten konszenzusra van szükség), bár az értelmezési melléklet még válthat ki vitákat.

Brüsszeli értesülések szerint a tagországok állandó EU-képviselőinek (nagyköveteknek) a szerdai ülésén

a kompromisszumot Philippe Léglise-Costa francia nagykövet „első látásra elfogadhatónak” nevezte.

Az anyagot az EU Tanács jogi szolgálatának bevonásával „részletekbe menően” tekintették át – jelezte utóbb egy tanácsi forrás brüsszeli értesülések szerint.

A jövő évben induló 750 milliárd eurós helyreállítási alapban leginkább érdekelt déli országok a hírek szerint valamennyien üdvözölték a megállapodást. Az északi nettó befizetőknek – amelyek egyébként távolról sem csak a lengyel-magyar páros miatt érezték fontosnak, hogy a közösségi pénzek felhasználásához megerősített feltételrendszert fűzzenek – voltak ugyan kérdései, de az ülés után a körükből származó egyik diplomata is úgy fogalmazott, hogy „esély nyílt arra, hogy egy fontos és bonyolult helyzetet aknamentesítsenek”.

A többség különösen fontosnak minősítette, hogy

a kompromisszum nem nyitott újra semmilyen szöveget, vagy korábbi megállapodást.

Így mind a július EU-csúcs egyezsége, mind a jogállamisági jogszabálytervezet eredeti szövege változatlan marad.

Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a szerdai kompromisszumban kilátásba helyezett kiegészítő (értelmező) dokumentum a majdani jogállamisági jogszabály mellett még vethet fel nézeteltéréseket. Mert bár abban általános egyetértés látszik, hogy az úgynevezett „jogállamisági feltétel” ne legyen alkalmazható általában jogállamisági kétségek esetén – példaként a genderdossziét, vagy a migrációs politikai intézkedéseket szokás emlegetni –, de

önmagában annak értelmezése is módot adhat vitákra, hogy mennyire tágan értelmezhető a közösségi pénzek elköltésének az érintettsége.

Milyen mértékig, milyen áttételeken keresztül számíthat például ilyennek adott országban az igazságügyi rendszer működési rendje?

Mindenesetre, ha a mai csúcs teljes körű politikai támogatásáról biztosítja a szerdai kiegészítéseket, akkor még a héten haladéktalanul folytatódik az egyelőre felfüggesztett elfogadási eljárás a hét éve keretköltségvetés és a leendő újrakezdési alap kapcsán.

Az előbbinél az EU-huszonhetek egyhangú politikai egyetértése szükséges az asztalon lévő hétéves pénzügyi keret elfogadására. Ha ez megvan, erről levélben értesíti a soros német EU-elnökség az Európai Parlamentet, amely a jövő heti plenárisán szavazhatja meg az informálisan már részéről is elfogadott pénzügyi csomagokat. Ezek után az visszakerül majd a tagországok tanácsa elé formális szentesítésre. Mindez elvben még éppen megtörténhet a karácsonyi szünet előtt.

A helyreállítási alapnál hátra van még a végrehajtási szabályok kidolgozása, amit a jövő év elején várnak Brüsszelben. Az első pénzek folyósítására jövő év derekán kerülhet sor.