INFORÁDIÓ
2021. április 13. kedd
Ida

eu-csúcs

európai unió

koronavírus

vétó

jogállamiság

brüsszel

Az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.

Minden szem Brüsszelre szegeződik

Infostart / MTI

Csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők évzáró, kétnaposra tervezett találkozója, a csúcsnak több fontos témája is van.

Költségvetés

Bár a hivatalos napirendi pontok között nem szerepel, az egyik legfontosabb a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetés (MFF) és a Next Generation EU (NGEU) nevű helyreállítási alap, a kettő együtt 1824 milliárd eurót tesz ki. A büdzsé elfogadása ellen Magyarország és Lengyelország korábban vétót emelt, a közösségi források kifizetéséhez fűzött jogállamisági feltételrendszer miatt. Szerdai értesülések szerint azonban Angela Merkel, az unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit, így megszületett a kompromisszum a vétó visszavonásáról.

Az Origo információi szerint a megállapodásban hangsúlyosan szerepel, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre vonatkozó rendelet-tervezettel kapcsolatban különös tekintettel kell lenni a tagállamok nemzeti identitására - azon belül is a saját alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésére -, valamint az objektivitásra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódra. A megállapodás tervezete tartalmazza azt is, hogy a rendelet alkalmazásának módszertanáról iránymutatást kell készíteni, amelyet az Európai Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon, ameddig a bíróság erről nem dönt, a bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat, és a bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások - például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás - nem teszik lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.

Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között.

A megállapodás szerint homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható, az elfogadott lista nem bővíthető, csak konkrétumokat tartalmazhat, általános hiányosságokra nem vonatkozhat. Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat.

Az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, meg kell indokolnia az okát, ha pedig az érintett tagállam azt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell vennie, és konszenzusra kell törekednie.

A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak – írta a portál a tervezetről.

A kormány több tagja szerda este már azt közölte, hogy Magyarország győzött, és bebizonyosodott, hogy érdemes volt harcolni a magyar érdekekért. A Berlin–Budapest–Varsó-megállapodást a többi uniós tagállam vezetőjének is el kell fogadni.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós tagállamok vezetőinek küldött levelében reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodásra jutni egy olyan közös csomagról, amely lehetővé teszi mind az unió többéves költségvetése, mind pedig a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap gyors végrehajtását.

Brexit

Ebben az ügyben is szorít a határidő, miután továbbra sincsenek meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodás feltételei. London néhány kérdésben engedett, ám lényegi ügyekben az álláspontok még mindig merevek. Szerdán este Boris Johnson brit kormányfő Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Járvány

Az Európai Tanács áttekinti az aktuális helyzetet és megbeszélést tart a Covid19-világjárvány nyomán tett átfogó koordinációs erőfeszítésekről, többek között az oltóanyagokkal és a teszteléssel kapcsolatban végzett munkáról és a korlátozások fokozatos feloldásáról – olvasható a hivatalos oldalon.

Charles Michel arra hívta fel a figyelmet, hogy az oltóanyagok fejlesztése terén elért előremutató eredmények nem jelentik azt, hogy a járványnak vége lenne. Véleménye szerint most az oltások bevezetésére és alkalmazására, valamint a járvány megfékezését szolgáló korlátozások feloldásának összehangolására kell hangsúlyt fektetni, amennyiben azt a járványhelyzet lehetővé teszi.

Éghajlatváltozás

Az uniós vezetők törekedni fognak arra, hogy megállapodjanak a 2030-ig elérendő új uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzésről. Ha ez sikerül, az EU még 2020 vége előtt benyújthatja aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulását az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének titkárságához.

"Az ambiciózus cél elérése jó úton halad. A megállapodás elfogadása nagy eredmény lenne, és alátámasztaná azon elképzelésünket, hogy vezető szerepet játszunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben" – mondta erről Michel.

Biztonság

Az Európai Tanács biztonsági kérdésekkel is foglalkozni fog. Kiemelt hangsúlyt kap majd a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem, az online térben is.

Külkapcsolatok

Az Európai Tanács a 2020. októberi következtetéseivel összhangban vissza fog térni a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzetre és a Törökországgal fennálló kapcsolatokra. A vezetők kitérnek majd az EU és a déli szomszédság közötti kapcsolatokra is.

Michel szerint az amerikai elnökválasztást követően az unió Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatai új szakaszba lépnek. Az tagállamok állam-, illetve kormányfőinek meg kell teremteniük az alapokat a Washingtonnal ápolt "erős és egyenlő" partnerséghez - mondta.

Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018