A legutóbbi előre hozott választás 2017. június 8-án volt. Theresa May kormányfő a brexit megvalósításához szükséges szilárd többség elérésének szándékával írta ki a voksolást, de a Konzervatív Párt elvesztette abszolút többségét, és csak az euroszkeptikus unionista párt külső támogatásával tudott kisebbségi kormányt alakítani.

Miután a parlament alsóháza idén tavasszal háromszor is elutasította a brexit feltételeiről Brüsszellel tavaly novemberében kötött megállapodást, de a megállapodás nélküli, "kemény" brexitet is, a kormány és az EU megállapodásának értelmében

a brexit 2019. március 29-i határidejét kétszer is elhalasztották.

A patthelyzet feloldása érdekében Theresa May június 7-én távozott kormányfői tisztségéből és a Konzervatív Párt éléről, utóda júliusban mindkét tisztségben a Brexit végrehajtásával kampányoló volt külügyminisztere lett. Boris Johnsonnak október 17-én sikerült az Európai Unióval új megállapodást tető alá hoznia a rendezett brit kiválásról. A szerződés általános alapelveit az alsóház október 22-én elfogadta, de a feszes ratifikációs menetrendet leszavazta, így a brit kormány kezdeményezte a brexit határidejének újabb elhalasztását.

A brit parlament ugyanaznap elfogadta a korábban háromszor leszavazott előre hozott választás kiírását a kialakult teljes politikai bénultság megszüntetése érdekében.

Decemberi voksolásra 1923 óta nem volt példa Nagy-Britanniában.

Boris Johnson lényegében hivatalba lépése óta erre a napra készült. Egy tory többséggel a háta mögött a még hivatalban lévő miniszterelnök el tudja fogadtatni a Brüsszellel megkötött kilépési egyezményét. Azonban a baloldali ellenzék is nagy reményeket fűz a mai naphoz. A legfrissebb felmérés továbbra is azt mutatja, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt többségi kormányt alakíthat, de a konzervatívok támogatottsági előnye érezhetően csökkent az eggyel korábbi hasonló felmérés óta.