Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
London, 2018. február 3.A brit állami egészségügyi szolgálat (National Health Service - NHS) megvédéséért tüntetnek résztvevők London belvárosában 2018. február 3-án. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Miniszteri baki csavart egyet a brit egészségügy kiárusításáról szóló vitán

Drágulhatnak a gyógyszerek a brexit után Nagy-Britanniában, ha az amerikai partnerek ezt akarják. Erre utaló megjegyzést tett a brit külügyminiszter. A szigetország választási kampányában az egészségügy jövője az egyik fő téma és a kérdésben még Trump amerikai elnök is véleményt mondott.

Kiárusítják-e a konzervatívok az ingyenes és a helyzetéből adódóan előnyös gyógyszerárakat kialkudó brit egészségügyet? Erről folyik hetek óta a vita a jövő héten esedékes brit választások előtt.

Most egy miniszteri elszólás azt sejteti, hogy ha a konzervatívok folytatnák a kormányzást, akkor nem tennének keresztbe az amerikai gyógyszercégeknek,

amelyek a szabadalmak meghosszabbításával akadályoznák az olcsóbb, úgynevezett generikus gyógyszerek használatát, és árat is emelhetnének.

Korábbi bombasztikus megjegyéseitől visszalépve, az évfordulós NATO-csúcsra brit földre érkezett Trump amerikai elnök is azt hangsúlyozta, hogy a brexit utáni kereskedelmi szerződés bottal sem piszkálná a brit egészségügyi szolgálatot, az NHS-t. „Még ha tálcán kínálnák nekünk, akkor sem foglalkoznánk vele. Semmi közöm hozzá, őszintén, soha nem is gondoltam rá” – mondta. Pedig gondolt, mert még Theresa May kormányzása idején azt mondta: a brit-amerikai kereskedelmi alku mindenre kiterjedhet, és külön megnevezte az NHS brit egészségügyi szolgálatot.

Dominic Raab brit külügyminiszter most részben rácáfolt azokra az ígéretekre, hogy nem lesz beleszólása Amerikának a brit egészségügybe. Amikor megkérdezték tőle, hogy felpumpálhatja-e Washington a gyógyszerárakat, akkor azt válaszolta: „ők maguk döntenek”. Később hozzátette: „nagyon nem valószínű, ugyan miért tennék?” amire a riporter válasza az volt: „hát, hogy több pénzhez jussanak, azért.”

London, 2017. március 4.
A brit állami egészségügyi szolgálat (National Health Service - NHS) megvédéséért tüntetnek résztvevők a londoni parlament közelében 2017. március 4-én. (MTI/EPA/Andy Rain)
A brit állami egészségügyi szolgálat (National Health Service - NHS) megvédéséért 2017-ben és 2018-ban is tüntetések voltak. (MTI/EPA/Andy Rain, 2017. március 4.)

A múlt héten az ellenzéki brit Munkáspárt vádolta meg a kormányzó konzervatívokat, hogy puhatolózó kereskedelmi tárgyalásaikon az amerikaiakkal együtt érintették a gyógyszerárak kérdését.

A brit Külkereskedelmi Minisztérium illetékesei úgy fogalmaztak, hogy

„bizakodó hangvételű, kétoldalú előkészítő tárgyalásokat” folytattak a PhRMa nevű amerikai gyógyszeripari lobbycsoporttal.

Raab miniszter ezután azt ismételte, amit főnöke, Boris Johnson már többször állított: az egészségügy nem lesz terítéken a majdani brit-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalásokon. „A kormány inkább felállna a tárgyalóasztaltól, mintsem hogy veszélybe sodorja az egészségügyi szolgálatot” – tette hozzá.

Boris Johnson kormányfő közben Loch Ness-i szörnyhöz és a Bermuda-háromszöghöz hasonlította a hírt.

Az Egyesült Államok ugyanakkor „teljes piaci hozzáférést” követel. Ismert továbbá, hogy szeretné, ha megszűnne az gyógyszerárakat szabályozó brit hatóság joga, hogy megtiltsa olyan gyógyszerek használatát, amelyeket túl drágának talál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×