A német erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervezetének felmérése alapján 2018 óta 110 ezer hektárnyi erdő pusztult ki. Csak az eltakarítás költsége 2,1 milliárd euró, azaz 690 milliárd forint, az újraerdősítés további 660 millió euróba kerül. Julia Klöckner mezőgazdasági és élelmezési miniszter gyors állami segítséget ígért: az újraerdősítést 500 millió euró közpénzzel támogatják majd a klímaváltozás elleni védekezést szolgáló alapból.

Az erdőpusztulás több tényező hatására alakult ki.

Hőség idején erdőtüzek, a hőséghullámok végén heves viharok tizedelik az állományt, és a tavalyi nagy aszály miatt az idei szárazság és hőség a legyengült és a kártevőknek kiszolgáltatott fákból álló erdőkre sújtott le.

A fenyők a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen, a tölgyes, cseres erdőkben pedig több régióban robbanásszerűen szaporodik a gyapjaslepke és a búcsújáró lepke hernyója, amelyek kopaszra rágták a lombos fákat.

Magyarországon is megfigyelhető már évek óta – egyebek mellett – a lucfenyő erdők pusztulása a klímaváltozás hatása miatt – mondta az InfoRádiónak Ódor Péter, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. "Sokat lehetett hallani a lucosoknak a pusztulásáról, elsősorban Nyugat-Magyarországon, ami a szúkárra vezethető, ami összefügg azzal, hogy a fák ellenállóképessége lecsökkent a bogarakkal szemben. Rosszabb a gyantatermelése, a klímaváltozás miatt kevésbé képesek ellenállni ezeknek a patogéneknek" – fogalmazott a szakember.

Szintén nagyrészt fenyő és nyír fákból álló erdők égnek Oroszországban. Már majd kétszer akkora területet emésztettek fel a lángok, mint a teljes magyar erdőállomány. A több mint 3 millió hektáron lángoló erdő füstjét az űrből is látni és a lángoktól távol eső településeken is egészségügyi problémákat okoz.

De

globális hatása is van az északi erdőtűznek,

mondta az InfoRádiónak Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programfelelőse.

"Az a faanyag, ami 2 millió hektár területen van, az abban tárolt szén szén-dioxid formájában a légkörünket terheli, de nemcsak a faanyagról van szó, a tűz hatalmas hője a talajból is fel tudja szabadítani az ott tárolt szenet. Gondoljunk a nedves lápterületekre, amelyek, ha kiszáradnak, majd utána lángra kapnak, akár több méter vastagságból a szén ugyancsak a levegőbe kerül. Tehát óriási kárt jelent a jelenség" – emelte ki.

Segítséget ajánlott fel a szibériai erdőtüzek elleni küzdelemben Vlagyimir Putyinnak Donald Trump elnök. Putyin a moszkvai tájékoztatás szerint megköszönte a figyelmességet, mint mondta, szükség esetén élni fog a felajánlással. Arról tájékoztatta amerikai hivatali partnerét, hogy Szibériában "erős" repülőegységet hoztak létre a természeti csapás elleni küzdelemre. Putyin azt mondta, hogy nehézségek adódtak a repülőgépek utántöltésénél és elhelyezésénél. Közel 150 erdőtűz ellen folyik a küzdelem Szibériában, ebből több mint 300 nehezen megközelíthető tűzfészket viszont nem oltanak.

Dimitri Medvegyev miniszterelnök azonban elrendelte annak a 2015-ben bevezetett szabályozásnak a felülvizsgálatát, amely felhatalmazza az érintett helyi hatóságokat arra, hogy ha a lángok lakott területeket és gazdasági objektumokat nem fenyegetnek, és ha az ellenük folytatott küzdelem költségei meghaladnák az okozott kárt, eltekintsenek az oltástól. Ugyanis a szibériai és távol-keleti erőtüzek azért terjedtek el, mert helyi szinten nem tették meg idejében a szükséges erőfeszítéseket.