Trump a legnagyobb amerikai acélipari vállalatok vezetőinek jelenlétében a Fehér Házban csütörtökön írta alá azt a feljegyzést, amelyben azt kérte a kereskedelmi minisztériumtól, hogy a lehető leggyorsabban folytassa le a vizsgálatot az 1962-es kereskedelemfejlesztési törvény 232-es cikkelye alapján. Ez a ritkán alkalmazott cikkely feljogosítja az elnököt arra, hogy nemzetbiztonsági megfontolások alapján korlátozza bizonyos termékek és javak behozatalát. A minisztériumnak 270 nap áll rendelkezésére a vizsgálat lebonyolítására, de már 30-50 napon belül eredményre juthat.

A The Wall Street Journal adatai szerint az Egyesült Államok tavaly 22 milliárd dollár értékben vásárolt külföldön acélt, de az import aránya a felhasználáson belül 29,9 százalékra csökkent az előző évi 34,7 százalékról. Az Egyesült Államokban közel száz acélgyár működik, és az előző kormányzat főleg a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül indított eljárásokkal próbálta megvédeni az olcsó külföldi acéltól a hazai gyártást, ami Donald Trump szerint vajmi kevés eredményt hozott.

Az ünnepélyes aláírást követően Trump úgy fogalmazott újságírók előtt, hogy "nemcsak az árról és a munkahelyekről van szó, hanem a nemzet biztonságáról".

"Az acél létfontosságú gazdaságunk és hadseregünk számára. Ez egy olyan terület, ahol nem engedhetjük meg, hogy más országoktól függjünk" - hangoztatta az elnök, hozzátéve ugyanakkor, hogy nem Kínáról van szó, hanem a dömpingről, a termék piacinál alacsonyabb áron történő értékesítéséről, amely világszerte nagyon súlyos probléma, és "aláaknázza" az amerikai ipart.

Wilbur Ross kereskedelmi miniszter - milliárdos üzletember, aki részben acélipari befektetésekkel szerezte vagyonát - viszont nyíltan Kínára mutatott, mondván, hogy miközben Peking az acéltermelés visszafogását ígérte, növelte exportját. Ross kijelentette, hogy az amerikai acélimport az idei év első két hónapjában 19,6 százalékkal nőtt éves szinten. Az amerikai acélpiacból 26 százalékos részesedést hasítanak ki a külföldi gyártók, miközben az amerikai acélgyárak kapacitásuk mindössze 71 százalékán működnek.

Az Egyesült Államok valójában alapvetően Kanadából, Brazíliából, Mexikóból, Dél-Koreából, Oroszországból, Törökországból és Japánból importál acélt. A legfrissebb, februári statisztika szerint Kína csak 54 622 tonna acélt szállított az Egyesült Államokba, ami elhanyagolható része a havi 2,4 millió tonnás amerikai acélimportnak.

Az amerikai ipar és munkahelyek védelmét célzó politika jegyében hivatalba lépése, január 20. óta Donald Trump több intézkedést tett, egyebek között engedélyezte két vitatott kőolajvezeték amerikai gyártmányú acél felhasználásával történő megépítését, kivonult a csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetet megteremtő megállapodásból, és elrendelte a jól képzett külföldiek Egyesült Államokba vonzását elősegítő munkavállalási vízumok programjának felülvizsgálatát.