Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön ül össze, hogy a tervek szerint hivatalosan is megerősítse Guterrest és felajánlja jelöltségét a 193 tagú Közgyűlésnek, amely a végső szavazatást fogja tartani személyéről.

Ékesszóló, okos és mérsékelt politikusként tisztelik Guterrest, akit 1992-ben választottak a portugál balközép Szocialista Párt elnökévé. Egyik első intézkedésként egy vörös rózsát tett hozzá a párt hagyományos jelképéhez, a felemelt ökölhöz. Az új politikai arculat egyben kedvesebb, lágyabb képet festett a pártról, ami meghozta a gyümölcsét, és egy évtizedet követően a szocialisták ismét hatalomra kerülhettek az 1995-ös választásokon Guterresszel, mint kormányfővel. Guterres vezetése alatt a szocialisták elhagyták szélsőbaloldali programjukat és egy mérsékelt erővé alakultak a politikai spektrum közepén.

Az angolul, franciául, portugálul és spanyolul folyékonyan beszélő Guterres nagy érdeklődést mutatott a középkori történelem, a film és az opera világa iránt, amivel a portugál középosztálynál szerzett magának jó pontokat. Ez utóbbi az ország 1986-os EU-tagságát követően erősödött meg. Guterres a szorosabb politikai és gazdasági integráció elkötelezett híve, aki az EU-tagállamokat arra bíztatta, hogy engedjenek át több hatalmat az uniós intézményeknek.

Hazai bírálói ugyanakkor azzal vádolták, hogy nem vállalta miniszterelnöksége alatt az ország rosszul működő egészségügyi és csigalassú igazságügyi rendszerének a modernizálását. 2002-ben mondott le a portugál kormányfői tisztségről, amikor pártja népszerűsége csökkenni kezdett.

Miniszterelnökként vállalkozásbarát politikát folytatott és az állami vállalatok kiterjedt privatizációját vitte előbbre, miközben anyagi forrásokat szabadított fel olyan szociális kiadásokra, mint a közoktatás.

Guterres talán legnagyobb sikere kormányfőként, hogy végrehajtotta a szükséges pénzügyi reformokat és kitartott a kormányzati kiadások korlátozása mellett, amelyek elengedhetetlenek voltak Portugália eurozónához való csatlakozásához.

Miután 2002-ben távozott a portugál politikai életből, az ENSZ menekültügyi főbiztosaként folytatta karrierjét egészen 2015-ig. Főbiztosként Guterres a nemzetközi válsághelyzetek sűrűjében találta magát, különösen az elmúlt évek menekültügyi krízise jelentett e tekintetben kihívást. Ugyanakkor széles körben tiszteletet vívott ki a maga számára, többek közt a tisztségéből az idén távozó Ban Ki Muntól is, aki az ENSZ egyik kiemelkedő vezetőjeként jellemezte Guterrest.

A volt főbiztos belülről is megtapasztalhatta a világszervezet működését, amelyet most átalakítana: több pénzeszközt akar biztosítani a nemzetközi szervezet működéséhez, ehhez pedig a Világbankkal, civil szervezetekkel és magánvállalatokkal működne együtt.

Emellett megbízhatóbb anyagi hozzájárulásokat akar elérni a donor államoktól is, amelyek néhanapján visszakoznak, mikor a kért csekkek kiállítására kerülne sor. Cserébe viszont felmutathatja, hogy nem fogja pénzüket szórni: menekültügyi főbiztosként ugyanis több mint 20 százalékkal csökkentette a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) genfi székhelyének személyzetét, és elsődleges fontosságúvá tette az ENSZ-szerv gazdaságos működését.