A szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, a Baloldal szerint a megállapodás nem fér össze a nemzetközi joggal, mert a menekültek "kollektív kiutasítását" irányozza elő. A Törökországgal kötött "paktummal" az Európai Unió sorsát Recep Tayyip Erdogan török államfőre bízza, aki "bűnöző", és nem Brüsszelben, hanem Hágában - az emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság előtt - van a helye, mert a szíriai "iszlamista gyilkos bandák támogatásával egyre több embert kényszerít menekülésre" - emelte ki a hét végén a párt honlapján közölt állásfoglalásában Sevim Dagdelen, a Bundestag-frakció társadalmi integrációs ügyekért felelős megbízottja.

A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek egyik társelnöke, Simone Peter a Der Tagesspiegel am Sonntag című vasárnapi lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a megállapodás "üzérkedés a menekültek kárára" egy országgal, amely "brutálisan lép fel a kurdok, a kormány bírálói és újságírók ellen, és nem biztonságos harmadik ország menekültek számára".

Hozzátette: a megállapodás csak arra jó, hogy a menekültek más utakat keressenek, így ismét többen vesznek majd a Földközi-tengerbe. "Cinizmus ezt európai megoldásnak nevezni" - mondta.

A Baloldal és a Zöldek egyaránt élesen bírálták Angela Merkel kancellárt. Sevim Dagdelen szerint a "despota Erdogánnal kötött paktum megmutatja Angela Merkel politikájának utálatos arcát", míg Simone Peter úgy vélekedett, hogy a kancellár a nemzeti szintű menekültügyi reformcsomagokkal "beadja a derekát a jobbszélnek", az uniós és a nemzetközi szinten folytatott politikája pedig azt jelenti, hogy "cserben hagyja a Földközi-tengeren hánykolódó és Idomeni sarában szenvedő embereket".

Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint viszont a megállapodás a kancellár politikáját igazolja. A csütörtök-pénteki uniós csúcson egyhangúlag meghozott döntés éppen azt az "európai megoldást" jelenti a menekültek számának csökkentésére, amelynek elérését a pártelnök-kancellár a tavaly decemberi karlsruhei kongresszuson kitűzött - idézték vasárnapi lapok a párt egyik alelnökét, Armin Laschetet, aki szerint az "európai viszonyokhoz képest" gyorsnak számít, hogy három hónap alatt tető alá hozták a megállapodást.

A bajor testvérpárt (CSU) elnöke, Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint azonban az EU-török csúcs eredménye "nem áttörés", hanem csak egy "köztes lépés". A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban kiemelte: az a veszély fenyeget, hogy megint Németországnak kell a legtöbb embert befogadnia, ezért továbbra is szükséges lenne évi 200 ezer főben korlátozni a befogadható menedékkérők számát.

Hozzátette, hogy a Bundestagnak és az Európai Parlamentnek tárgyalnia és szavaznia kell a megállapodásról, és Bundestagnak a szövetségi kormány menekültpolitikájáról is szavaznia kell.

A balkáni migrációs folyosó lezárására utalva úgy vélte, a Németországba érkező menedékkérők számának csökkenése annak tulajdonítható, hogy "más országok végzik el a mi munkánkat".

Megjegyezte, hogy a szövetségi kormány "teljes egészében átalakította menekültpolitikáját, akkor is, ha ezt nem ismeri el". A kormány "csendben elfordult a befogadás feltétel nélküli politikájától", ezt jelzi, hogy senki sem követeli a Görögországban rekedt emberek beengedését - mondta Horst Seehofer.

A német sajtó vegyesen fogadta az EU-Törökország megállapodást. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap szerint az EU vezető politikusai közül Angela Merkel dolgozott a legállhatatosabban a megállapodásért, és "főleg az ő érdeme", hogy sikerült azt megkötni. Ugyanakkor "a következményekért is ő viseli a legnagyobb felelősséget".

A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárjában megjegyezte: "igazán remek tervet" sikerült kidolgozni, a baj csak az, hogy megvalósítása "sajnos egy kicsit túlságosan függ a résztvevők jóindulatától", ami "ritka jószág" az EU-ban és Ankarában, és meglehet, hogy az illetékes bíróságok az emberi jogok megsértése miatt illegálisnak minősítik a Törökországgal kezdett "menekültkereskedelmet", így "nagy a veszélye annak, hogy Merkel terve elbukik".

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a német lakosság miként értékeli a konkrét megállapodást, de az tudható, hogy a többség nem bízik Törökországban. A ZDF országos közszolgálati televízió pénteken - a megállapodás megkötése előtt - közölt felmérése alapján a lakosság 79 százaléka nem tartja megbízható partnernek Törökországot a menekültválság kezelésében.

A televízió Politbarometer című kutatása szerint 64 százalék kételkedve viszonyul a vasárnap életbe lépett megállapodás alapját jelentő mechanizmushoz, miszerint Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező menekülteket, cserébe pedig 6 milliárd euró hozzájárulást kap az EU-tól a menekültek ellátáshoz, és az EU befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi a megállapodás életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.

A németek 16 százaléka szerint arányosan osztják el a menekülteket az uniós tagállamok között, 81 százalék nem számít erre.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap szerint Németország nagyjából 100 menekültügyi szakembert és 200 rendőrt küld Görögországba, hogy támogassa a hatóságokat az újonnan érkező menedékkérők ügyeinek elbírálásában és Törökországba szállításában.