Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Sok pénzt kapnak a menekülteket befogadó francia települések

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter fejenként ezer eurós támogatást ígért azoknak a településeknek, amelyek szálláshelyeket hoznak létre 2017-ig annak a 24 ezer menekültnek, akiket az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszer alapján Franciaország hajlandó befogadni.

A belügyminisztérium szombaton egyeztetésre hívta azokat az önkormányzatokat, amelyek önkéntes alapon befogadnának menekülteket. A 36 ezer településvezető közül közel hétszázan vettek részt az egyeztetésen, köztük mind az ötven nagyváros képviselője, egyebek mellett Párizsból, Nantes-ból, Bordeaux-ból, Marseille-ből, Lyonból.

Valamennyi politikai párt képviseltette magát, még a bevándorlást ellenző szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) is, ugyanis Julien Sanchez, Beaucaire FN-es polgármestere is megjelent az egyeztetésen. Amikor viszont szót kért a vitában, a többi városvezető kifütyülte és lehurrogta, így nem tudta elmondani, amit szeretett volna.

A belügyminiszter arról biztosította az önkormányzatokat, hogy a kormány "nagyon hálás" a felajánlásokért és "kész hozzájárulni a helyi erőfeszítésekhez", mégpedig köz- és magántulajdonban lévő épületek átalakításához nyújtandó támogatással, lakhelyenként ezer eurós értékben.

Bernard Cazeneuve arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió valamennyi országának ki kell vennie a részét a menekültek elhelyezéséből, és ezzel párhuzamosan jobban kell harcolni az emberkereskedelem ellen.
"Támogatni kell a bátor és önkéntes településeket, amelyek nagyvonalúan látják a jövőt" - mondta Manuel Valls miniszterelnök a tanácskozás záróbeszédében. "Nekünk konkrét válaszokat kell adnunk a franciák aggodalmaira, megszervezve a menekültek érkezését, komoly, pragmatikus és intelligens módon. Nem engedve a pániknak, és elkerülve azt" - tette hozzá.

A miniszterelnök a nemzetgyűlésben a menekültjogról szerdán rendezendő vitán jelenti be, hogy a kormány mekkora összeget kíván fordítani további szálláshelyek kialakítására menedékkérők számára, ugyanis a jelenlegi 25 ezer szálláshely nem elégséges az összes kérelmezőnek.

Francois Hollande államfő hétfőn jelentette be, hogy Franciaország 24 ezer menekültet befogad a következő két évben. A francia hatóságok még aznap jelezték, hogy szolidaritásból a következő napokban Franciaország átvesz ezer olyan menekültet Németországból, akik az elmúlt napokban érkeztek a szomszédos országba. A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) munkatársai azonnal Münchenbe utaztak egy átmeneti befogadóhelyre, hogy megszervezzék az önkéntes jelentkezők utazását, akiknek egy része szerdán már buszokkal megérkezett.

A szíriai, iraki és eritreai menekülteket átmenetileg három, Párizs környéki településen szállásolták el a Francia Vöröskereszt és humanitárius szervezetek segítségével. A menekültkérelmek gyorsított elbírálása után önkormányzatok által önkéntes alapon felajánlott lakásokba költöztetik őket.

A Le Monde című napilapban megjelent riport szerint a vártnál nehezebb a Németországba érkezőket meggyőzni arról, hogy menjek át Franciaországba. Az elmúlt héten az OFPRA munkatársainak csak 500 menedékkérőt sikerült Münchenben meggyőzniük arról, hogy a szomszédos országban nyújtsa be a kérelmét. A müncheni kongresszusi központban az OFPRA tucatnyi munkatársa standot állított fel, és hangosbemondókon arabul próbálja meggyőzni az embereket, hogy jelentkezzenek azonnali indulásra.

A tartózkodásnak a lap szerint több oka is van. Az egyik, hogy a központi pályaudvaron - ahova folyamatosan érkeznek az emberek - talán könnyebb lenne megfelelő számú jelentkezőt találni, mint a kongresszusi központban. Az is tény, hogy egyetlen menedékkérő sem tervezte eredetileg, hogy a több mint tíz százalékos munkanélküliséggel küzdő Franciaországba menjen. "Amikor beszélünk velük, könnyen meg tudjuk őket győzni, de előbb az kell, hogy ők jöjjenek felénk" - mondta a lapnak Pascal Brice, az OFPRA vezetője.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×