Manfred Schmidt, a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke a Bild csütörtöki számában megjelent beszámoló szerint azt mondta, hogy az esélytelen menedékjogi kérelmek magas arányát csökkenteni lehetne, ha nem adnának az ellátás mellett költőpénzt is - havi 143 eurót - a nyugat-balkáni országok menekültstátuszért folyamodó állampolgárainak.

Nem egy kérelmező nyíltan vállalja, hogy csak a német államtól megszerezhető pénz érdekli. Az menekültügyi eljárás lefolytatása - átlagosan nagyjából 5 hónap - alatt megkapott összegből aztán "a hazájukban 9, vagy akár 12 hónapig is el tudják tartani magukat, ezért csökkenteni kell az állami juttatások vonzerejét, amennyire csak lehet" - mondta a BAMF elnöke.

Hasonlóan vélekedik a bajor tartományi kormány is.

Szigorúan szét kell választani az "igazi menekültek" és a menedékjoggal visszaélő nyugat-balkáni kérelmezők ügyét - mondta csütörtökön a ZDF országos közszolgálati televíziónak Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. Hozzátette: a védelemre szorulókon sürgősen segíteni kell, mindenki mást pedig "nagyon gyorsan" vissza kell szállítani a hazájába.

A Nyugat-Balkánról származó menedékkérőkre vonatkozó eljárás napok óta az egyik fő belpolitikai téma Németországban. Ennek az az oka, hogy menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát a térség Európai Unión kívüli országainak - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - állampolgárai teszik ki, és körükben a fél százalékot sem éri el az elfogadott kérelmek aránya.

A bajor kormány a héten akciótervet fogadott el a régióból származó menedékkérők arányának csökkentésére. A müncheni vezetés tervei szerint a bajor-osztrák határ térségében - ahol eléri Németországot az úgynevezett balkáni migrációs útvonal - felállítanak két nagy, több ezer fő elhelyezésére alkalmas befogadó állomást a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők számára, és ügyüket gyorsított eljárással bírálják el. A kérelmekről néhány nap, legfeljebb pedig két hét alatt döntenek, és haladéktalanul kitoloncolják az állampolgárság szerinti országba mindazokat, akinek a kérelmét elutasítják.

A BAMF 2015 első hat hónapjában összesen - vagyis nemcsak a nyugat-balkáni államokat, hanem valamennyi származási országot együttvéve - 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A hatóság előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.