A bizottság szerdán tette közzé közleményét azzal kapcsolatban, hogy a tagállami közreműködő bankok hogyan tudják majd az alap forrásainak felhasználásával előmozdítani a szükséges beruházásokat.

A Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nevéhez kötődő terv azon az elképzelésen alapul, hogy Brüsszel az uniós büdzséből 21 milliárd eurót bocsájt rendelkezésre, és az Európai Beruházási Bankkal (EIB) együttműködve, a multiplikátorhatást kihasználva, összesen 315 milliárd euró értékben segítik elő olyan beruházások megvalósulását, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.

A bizottság eredeti felajánlásához egyelőre 9 tagállam jelezte, hogy közreműködő bankjaikon keresztül hozzájárul.

"Ezek szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a beruházási terv sikerrel járjon" - húzta alá Jyrki Katainen, a bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke.

A bizottság szerdai közleménye abban hivatott segíteni a tagállamokat, hogy miképpen hozzák létre és szervezzék meg közreműködő bankjaikat, illetve az így nyújtott finanszírozás hogyan számít bele statisztikailag az államadósságba és a költségvetési hiányba, valamint milyen szabályok érvényesülnek ezeknél a projekteknél az állami támogatások esetében, s hogyan tudnak ezek a bankok együttműködni az EIB-vel.

A nap folyamán a bizottság és az EIB az EFSI irányításáról és kezeléséről szóló együttműködési megállapodást is aláírta. Ezzel egy időben a potenciális beruházási projekteket tartalmazó adatbázisról, az azokat előmozdítani hivatott információs csomópontról is megállapodtak.