Az Európai Unió az EFSM felhasználásával adott három hónapra áthidaló kölcsönt Görögországnak, hogy lejárt és lejáró tartozásait ki tudja fizetni.

Emiatt az Egyesült Királyság és Csehország is aggályokat fogalmazott meg. Korábban ugyanis az EU legfelső döntéshozó testülete, az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács olyan politikai döntést hozott, hogy miután az eurózóna külön, intézményesített mentőalapot kapott az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) révén, a 28 tagú unió egészének mentőalapjaként szolgáló EFSM-et a jövőben ilyen célra nem lehet felhasználni.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke elmondta ugyanakkor, hogy az a döntés arra vonatkozott, hogy az eurózóna egészét jelentő pénzügyi kockázatok kivédésére nem lehet felhasználni az EFSM forrásait, ugyanis arra jött létre az ESM, de az alapból bármelyik bajba került uniós tagállam kisegíthető, függetlenül attól, hogy tagja-e az euróövezetnek.

Görögország az ESM-hez fordult, hogy harmadik mentőcsomagot kaphasson. Azt viszont csak abban az esetben lehet felhasználni, ha az eurózóna egészének pénzügyi stabilitása kockán forog.

A most javasolt, mindössze pár mondatos módosítás azt foglalná bele az EFSM szabályaiba, hogy pénzügyi támogatás csak azt követően nyújtható, hogy a nem eurózóna tagok megfelelő, jogilag kötelező erejű garanciát kapnak arra, hogy ha a kedvezményezett ország, az adós nem fizet, akkor minden ebből származó kárukért teljes kompenzációt kapnak.

A bizottság arra kéri a tagállami kormányok képviselőit tömörítő miniszteri tanácsot, hogy a módosítást minél előbb hagyja jóvá.