"A döntés, hogy milyen pénzt használunk, a nemzet döntése kell, hogy legyen" - jelentette ki Krzysztof Szczerski a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Az ügyben közvetlen szavazást kell tartani - szögezte le. "Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy nem lesz értelme az euró bevezetéséről elméleti vitát folytatni Andrzej Duda elnök hivatali ideje alatt" - mondta.

Lengyelország uniós csatlakozásakor elkötelezte magát az euró bevezetése mellett egy meg nem határozott időpontban. Népszavazást a kérdésben jogilag nem kötelező tartania. Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek túlnyomó többsége elutasítaná az euró bevezetését, ha azt most szavazásra bocsátanák.

Krzysztof Szczerski a Reuters hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy Brüsszel az egyre szorosabb integrációra való törekvés helyett jobban tenné, ha döntési jogköröket utalna vissza a tagországokhoz. "Itt az ideje, hogy visszatérjen a józan ész Európába" - fogalmazott.

A legerősebb ellentétek a szén-dioxid-kibocsátási kvóta terén feszülnek az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekvő Brüsszel és áramigényének túlnyomó részét barnaszénnel fedező Lengyelország között.

Andrzej Duda elnök adminisztrációja "elődjeinél jóval határozottabb álláspontot fog képviselni" a lengyel gazdaság számára hátrányos brüsszeli intézkedések megakadályozásában - közölte az elnöki tanácsadó.

Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje nyerte meg a májusban tartott lengyel köztársasági elnöki választást. A közvélemény kutatások szerint az októberi parlamenti választásokon is a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali PiS kerülhet kormányra. Az európai integrációt hagyományosan támogató Lengyelország, az Európai Uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője, a jobboldali párt előretörésével az utóbbi időben egyre inkább euroszkeptikus álláspontot vesz fel.