A kegyelmi kérvényeket minden évben különböző katolikus gyülekezetek nyújtják be, és valamely, bűncselekmény miatt elítélt tagjuknak kérnek amnesztiát azokban.

Az idén kegyelemben részesült 11 elítélt között van több kábítószer-kereskedő és rabló is. Egy társadalombiztosítási tisztviselő személyes adatokkal való visszaélés miatt került börtönbe.

A kormány minden esetet egyenként mérlegel, általában súlyosabb bűncselekményeknél nem adják meg a kegyelmet. Tavaly ilyenkor 21 bűnelkövetőnek adtak amnesztiát, ebben a kormányzati ciklusban pedig összesen 72 személynek. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy hány kérvényt nyújtottak be a gyülekezetek.

Több történet is létezik azzal kapcsolatban, hogy mikor vált intézményessé a "húsvéti kegyelem" Spanyolországban. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy III. Károly király vezette be a XVIII. században.

1759-ben pestisjárvány tombolt a dél-spanyolországi Málagában, ezért nem engedélyezték a húsvéti körmenetek megtartását a városban. A foglyok kérvényezték, hogy hadd vihessék ők körbe a városban a templomok ereklyéit, a Mária- és Jézus-szobrokat. Miután a város vezetése ezt megtiltotta, lázadás tört ki, a rabok megszöktek, és megtartották a húsvéti felvonulásokat. A legnagyobb meglepetésre az ünneplés után a foglyok visszatértek a börtönbe, ami pedig ezután következett, azt csodaként tartják számon, ugyanis elmúlt a járvány. Ma már ezt azzal magyarázzák, hogy a felvonuláson tömjént füstöltek, amely megtisztította a levegőt.

Manapság a húsvéti kegyelemben részesült elítéltek is részt vesznek gyülekezetükben a húsvéti körmeneten, amelynek lényege a vezeklés és a bűnbánat.