Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli a találkozón, amelyen - annak "informális" jellege miatt - hivatalos döntések nem születnek majd, ám - uniós diplomaták szerint - valamilyen politikai egyetértés felettébb kívánatos lenne a napirenden szereplő kérdésekben, különösen az ukrán-orosz problémakört illetően.

A legnagyobb bizonytalanság azonban szerdán éppen ezt a témát övezte, hiszen a nap folyamán Minszkben Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök tett diplomáciai kísérletet arra, hogy Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfővel együtt megállapodásra jusson a kelet-ukrajnai harcok beszüntetéséről.

A csütörtök délben kezdődő brüsszeli EU-csúcson a tagországok állam-, illetve kormányfői előbb meghallgatják Porosenko tájékoztatását, majd saját körben értékelik a helyzetet, és az értékelés alapját Merkel és Hollande feszülten várt beszámolója adja majd.

Nevének mellőzését kérő uniós diplomata szerdán úgy fogalmazott, hogy "háború vagy béke" a tét. Felhívta a figyelmet arra: amennyiben nem sikerül megállapodni a harcok beszüntetéséről, akkor megnőhet az esélye annak, hogy az Egyesült Államok megkezdi a fegyverszállítást Ukrajnának. A korszerű amerikai fegyverek kezelésére azonban az ukrán haderő nincs felkészítve.

"Rossz belegondolni egy olyan helyzetbe, amikor Ukrajnában amerikai katonai személyzet kerül összetűzésbe orosz katonákkal" - jegyezte meg a diplomata. Mint hozzátette, a Moszkva elleni határozott fellépés másik lehetséges területe, a szankciók szigorítása szintén nagyon kérdéses, hiszen az eddig elrendelt szankciók ugyan kétségkívül már most is jelentős mértékű negatív gazdasági hatást gyakorolnak Oroszországra, ez mindeddig a legcsekélyebb mértékben sem tudta a Kremlt rákényszeríteni politikájának megváltoztatására.

A terrorizmus elleni fellépés kapcsán EU-források szerint csaknem kész a szövegezése az elfogadandó közös állásfoglalásnak. Három ponton nyitott még valamelyest - nem is annyira a tartalmi lényeg, hanem inkább a szóhasználat, a megfogalmazás: a légiutas-adatok megosztását illetően, a biztonsági és az emberi jogi szempontok egymáshoz viszonyított súlyozását tekintve, valamint a személyek belső határellenőrzésétől mentes, szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezet szabályainak vonatkozásában. Ami ez utóbbit illeti, még nem teljesen világos, hogy elég-e a ma is meglévő schengeni szabályok következetesebb érvényesítése, vagy pedig ki kell egészíteni ezeket a szabályokat.

A gazdasági és pénzügyi unió tekintetében az átfogóbb, csak hosszabb távon megoldható kérdések mellett külön akut problémaként jelentkezik Görögország problémája. Ez ügyben szintén tanácstalanok voltak szerdán az uniós tisztségviselők. A nap folyamán kellett ugyanis összeülniük rendkívüli tanácskozásra az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek, és ez a találkozó nyújtotta az első lehetőséget arra, hogy az úgynevezett eurócsoportban a görög fél - az Athénban a minap hatalomra került radikális baloldali Sziriza képviselője - kifejtse álláspontját.

Az euróövezet korábban hatalmas pénzügyi támogatást nyújtott a fizetésképtelenség határára sodródott Görögországnak, nagyon kemény megszorító intézkedések fejében. A Sziriza e megszorítások elutasításának a programjával nyerte meg a választásokat. Szakértők megjegyzik, hogy az euróövezetet a görög fizetési válság kirobbanása óta sokkal ellenállóbbá tették, és Görögországnak az euróövezetből való esetleges kiszorulása ma már nem rántaná magával a süllyesztőbe az egész euróövezetet. Ha viszont messzemenően engednek a görög lazítási követeléseknek, akkor nehezen megállítható lavina indulhat el, hiszen vannak Görögországnál jóval nagyobb súlyú euróövezeti országok is meglehetősen szorult pénzügyi helyzetben - így például Spanyolország.