5 °C
Francois Hollande francia államfő összefogásra kérte Franciaországot és nemzeti gyásznapot hirdetett a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen Párizsban elkövetett, 12 áldozatot követelő terrortámadást követően. Az államfő Franciaország "hőseinek" nevezte a terrortámadásban megölt embereket, akik a "szabadságért" haltak meg.
"Kivételesen barbár támadás történt Párizsban egy a szólásszabadságot jelképező újság és annak szerzői ellen" - fogalmazott röviddel a támadás után az államfő a BBC felvétele szerint.
Barack Obama amerikai elnök éjjeli telefonbeszélgetésük során az illetékes amerikai hatóságok segítségét is felajánlotta a francia államfőnek a párizsi vérengzés elkövetőinek felkutatásában, amellett, hogy szolidaritását fejezte ki, és megerősítette, hogy az Egyesült Államok a francia nép oldalán áll.
"Egyetértek a francia imámmal, aki a szabadság mártírjainak nevezte a meggyilkolt újságírókat" - fogalmazott John Kerry amerikai külügyminiszter.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban ítélte el a "barbár terrorcselekményt", ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felháborítónak és rémtettnek nevezte a támadást.
Angela Merkel német kancellár a Francois Hollande-nak küldött részvétnyilvánító táviratában kiemelte, hogy az "iszonyatos" terrorcselekmény nemcsak francia polgárok élete és Franciaország biztonsága ellen irányult, hanem "támadást jelent a vélemény- és a sajtószabadság, a szabad, demokratikus kultúra egyik alapeleme ellen", ami "nem igazolható semmivel".
David Cameron brit kormányfő felháborítónak nevezte a támadást és támogatásáról biztosította Franciaországot a terrorizmus elleni küzdelemben.
A terrorcselekményt elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és a török kormány is. Ankara ugyanakkor ugyanezen közleményében óva intett az "iszlamofóbiától". Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont úgy látta, hogy "ha az iszlám terrort nem állítják meg ezen a ponton, akkor mindenhová ki fog terjedni az egész világon".
Magyar részről Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is részvéttáviratban fejezte ki együttérzését Francois Hollande francia államfőnek.
A merényletet Ferenc pápa is határozottan elítélte, aki úgy látta, hogy a támadás Franciaország határain túl is felháborította a békeszerető embereket.
Az egyperces csend alatt leállt a párizsi közlekedés, és számos üzemben szünetet tartottak a dolgozók. A némaságot az iskolákban is megtartották.
A hetilap szerkesztősége előtt mintegy százan gyűltek össze a tisztelgésre.
A francia középületeken három napra félárbocra engedték a nemzeti zászlót.
A Párizst körülvevő Ile-de-France régióban az oktatási miniszter utasítására az összes oktatási intézményben, beleértve a közép- és felsőfokú tanintézeteket, szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be, minden belépő táskáját, személyes holmiját alaposan ellenőrzik. Újabb utasításig az iskolák nem tarthatnak iskolán kívüli, sport- és egyéb rendezvényeket.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke megismételte azt a követelését, hogy Franciaországban állítsák vissza a halálbüntetést.
Patrick Pelloux, a hetilap egyik szerkesztője közölte, hogy a Charlie Hebdo a mészárlás ellenére a jövő héten is meg fog jelenni. A lap gárdáját úgyszólván megtizedelték, a 12 halálos áldozat közül nyolcan újságírók és karikaturisták voltak, és életét vesztette a főszerkesztő is.
Pelloux elmondta: az életben maradt munkatársak körében teljes egyetértés van arra vonatkozóan, hogy folytatni kell a lap kiadását. A szerkesztőségi értekezleteket egyelőre magánlakáson fogják tartani, minthogy a szerkesztőséget a rendőrségi vizsgálat idejére lezárták. Egy másik szerkesztő, Gérard Biard közlése szerint a megmaradt munkatársak csütörtök délben már össze is ültek, hogy a lap jövőjéről tanácskozzanak.
A Le Figaro című francia napilap csütörtöki számában nemzeti egységre és a terrorizmus elleni határozott fellépésre szólította fel Franciaországot. Alexis Brezet, az újság főszerkesztője szerint a harc az előző nappal valódi háborúvá vált az ország számára, amely háborút az iszlám fanatikusok indították a Nyugat, Európa és a demokratikus értékek ellen.
A baloldali Libération fekete címlappal, "Mindannyian Charlie-k vagyunk" felirattal jelent meg csütörtökön. Laurent Joffrin lapigazgató cikkében hangsúlyozta, hogy a merénylőknek az olvasóknak köszönhetően nem sikerült végezniük Charlie-val, a meggyilkolt karikaturisták lélekben továbbra is köztünk fognak élni. A férfi leszögezte, hogy ők, "a sajtó munkatársai, a meggyilkolt újságírók barátai továbbra is folytatni fogják, időnként talán valamivel kisebb tűzzel, de eltökéltebben".
A Le Monde című francia napilap szerkesztői testületének elnöke rámutatott, hogy a szerdai terrortámadás a szabadság és a demokrácia ellen irányult. Gilles van Kote közölte, hogy bizonyos emberek szemében a sajtó és a szólás szabadsága tűrhetetlen fenyegetést jelent az általuk ideálisnak tartott világra.
Hanganyag: Sigmond Árpád
