A bécsi Hofburg nagy dísztermét, amely története során egyebek között olyan eseményeknek volt tanúja, mint Liszt Ferenc zongorakoncertje vagy John F. Kennedy amerikai elnök 1961-es történelmi találkozója Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkárral, már előkészítették arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország Oroszország és Kína -, Németország, valamint Irán képviselői hétfőn ellássák kézjegyükkel a megállapodást.

Diplomáciai források a tárgyalások helyszínén várakozó újságírókat azonban arra figyelmeztették, hogy az utolsó pillanatig zajló egyeztetések miatt "két hosszú éjszakára" kell számítaniuk. Az iráni állami média egy teheráni tisztségviselőt idézve vasárnap egyenesen azt jelentette, hogy lehetetlen a hétfői határidőig megállapodásra jutni a bécsi atomtárgyalásokon. Hasonlóképp, európai résztvevők úgy vélekedtek, hogy "végtelenül kicsi az esély" a megállapodásra.

Csütörtöki megérkezése óta John Kerry amerikai külügyminiszter többször is találkozott iráni kollégájával, Mohamad Dzsavad Zariffal. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton érkezett Bécsbe, brit, francia és orosz kollégáik vasárnap csatlakoztak az egyeztetésekhez, hétfőn az osztrák fővárosba érkezik Kína külügyminisztere is. Vasárnap este Lavrov és Zarif, illetve Kerry és Zarif közötti kétoldalú egyeztetésekre kerül sor.

Iráni diplomaták szerint a tárgyalások vasárnap éjjel érhetnek el a kritikus pontra: amennyiben a felek úgy látják, hogy nem sikerült az álláspontokat kellően közelíteni egymáshoz, akkor onnantól az egyeztetések tárgya már a megállapodás határidejének elhalasztása, illetve egy keretmegállapodás megkötése lesz.

A tárgyalássorozat egy éve tart. A feleknek eredetileg július 20-ig kellett volna eredményre jutniuk a jelenlegi, ideiglenes megegyezést felváltó végleges megállapodásról, ez azonban nem sikerült, ezért akkor négy hónappal kitolták a határidőt.

A legfőbb vitás kérdés az urándúsítás ügye. Teherán azt akarja, hogy a lehető legtöbb modern urándúsító centrifugája maradjon meg, a nyugati hatalmak viszont attól tartanak, hogy a perzsa állam nukleáris fegyver gyártásához használhatja a dúsított uránt. Az iráni kormány következetesen tagadja ezt, és azt hangoztatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.