A vasárnapi voksolás befejeztével, 21 órakor négy exit pollt tettek közzé a román hírtelevíziók: a kormányhoz közel álló Antena 3 és Romania TV által rendelt felmérések ekkor Ponta egy-két százalékos győzelmét valószínűsítették. Két exit poll jelezte már ekkor Johannis győzelmét: a román közszolgálati televízió (TVR) által rendelt Curs-Avantgarde és a Digi 24 hírtelevízió által rendelt IRES felmérés. Az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján készülő becslések arra is alkalmasak, hogy megrajzolják a két jelölt támogatóinak "szociológiai profilját".

Vladimir Ionas, az Avantgarde szociológusa a Smartpolitics.ro portálon publikált elemzésében rámutatott: 1,75 millió olyan polgár szavazott a második fordulóban, aki az elsőben nem: kétharmaduk Johannisra, egyharmaduk Pontára adta voksát. Az "új" szavazók között kiemelkedő arányt képviselnek az erdélyiek (42%), városiak (58%), tanult (26% egyetemi, 44% érettségivel rendelkező) emberek és a 30 év alatti fiatalok (31%).

A Curs-Avantgarde adatsorából az is kiderült, hogy az első fordulóban kiesett elnökjelöltek szavazóinak kétharmada Johannist, egy harmada Pontát támogatta a második fordulóban. Míg a jobboldali jelöltek szavazóinak többsége (Monica Macovei - 93%, Elena Udrea - 87%) Johannisra voksolt, a kormánykoalícióhoz közel álló, vagy a két forduló között tisztségekkel jutalmazott jelöltek híveinek szavazatai jobban megoszlottak.

Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök támogatóinak 70 százaléka, Dan Diaconescu támogatóinak 53 százaléka, Corneliu Vadim Tudor támogatóinak 51 százaléka tett eleget annak a felkérésnek, hogy a második fordulóban Pontára voksoljon.

A Ponta-kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor szavazói belátására bízta, kit támogatnak, ők pedig 88 százalékban Johannisra adták voksukat - állítja a szociológus.

Az elemzésből kitűnik, hogy Johannis a második fordulóban több mint kétszer annyi (6,2 millió) szavazatot kapott, mint az elsőben (2,9 millió): a 3,3 milliós különbség háromnegyedét olyanoktól kapta, akik az első fordulóban nem szavaztak, egynegyedét pedig a kiesett jelöltek híveitől és a külföldön dolgozó román vendégmunkásoktól.

Vasile Dancu, az IRES közvélemény-kutató intézet elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak beszámolt arról, hogy méréseik szerint Johannis 18-19 óra körül előzte meg Pontát. Vasárnap délelőtt a PSD jelöltjének még 15 százalékos előnye volt, amely délutánra elolvadt.

Dancu szerint vasárnap olyan "lázadás" történt az urnáknál, amit nem lehetett megjósolni, hiszen azok közül, akik megfordították a Ponta győzelmét előrejelző közhangulatot, sokan a két forduló között, sőt éppenséggel a voksolás napján döntötték el, hogy elmennek szavazni. Ebben meghatározó szerepe volt azoknak a videóknak és fényképeknek, amelyeket a közösségi fórumokon tettek közzé a külföldi szavazóköröknél kígyózó kilométeres sorokról.

Az IRES elnöke rámutatott, az exit pollok "jóslatait" jelentős mértékben torzította az, hogy nem tudták mérni - csak modellezni próbálták - a külföldön leadott voksok hatását, márpedig vasárnap rekord számú (380 ezer) voks érkezett a diaszpórából, több mint 80 százalékban Ponta ellen.

Az IRES mérései is visszaigazolták azt, hogy soha nem látott mértékben megmozdultak a fiatalok: egy olyan korosztály, amely általában nagyon alacsony arányban vesz részt a választásokon, az interneten, közösségi fórumokon lezajlott PSD-ellenes "lázadás" hatására tömegesen elment szavazni.

"Soha nem szavaztak ilyen magas arányban a fiatalok: a 18 és 34 év közöttiek 58 százaléka elment szavazni vasárnap" - mutatott rá az IRES elnöke.

A bukaresti politikai elemzők szerint az elnökválasztás előtt esélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azért veszítette el a választást, mert kormánya akadályozni próbálta a hagyományosan jobbra húzó diaszpórát választójoga gyakorlásában. Az ez ellen tiltakozó fiatal értelmiségiek váratlanul magas részvétele közepette, vasárnap Klaus Johannist választották Románia elnökévé a következő öt évre.A vasárnapi voksolás befejeztével, 21 órakor négy exit pollt tettek közzé a román hírtelevíziók: a kormányhoz közel álló Antena 3 és Romania TV által rendelt felmérések ekkor Ponta egy-két százalékos győzelmét valószínűsítették. Két exit poll jelezte már ekkor Johannis győzelmét: a román közszolgálati televízió (TVR) által rendelt Curs-Avantgarde és a Digi 24 hírtelevízió által rendelt IRES felmérés. Az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján készülő becslések arra is alkalmasak, hogy megrajzolják a két jelölt támogatóinak "szociológiai profilját".

Vladimir Ionas, az Avantgarde szociológusa a Smartpolitics.ro portálon publikált elemzésében rámutatott: 1,75 millió olyan polgár szavazott a második fordulóban, aki az elsőben nem: kétharmaduk Johannisra, egyharmaduk Pontára adta voksát. Az "új" szavazók között kiemelkedő arányt képviselnek az erdélyiek (42%), városiak (58%), tanult (26% egyetemi, 44% érettségivel rendelkező) emberek és a 30 év alatti fiatalok (31%).

A Curs-Avantgarde adatsorából az is kiderült, hogy az első fordulóban kiesett elnökjelöltek szavazóinak kétharmada Johannist, egy harmada Pontát támogatta a második fordulóban. Míg a jobboldali jelöltek szavazóinak többsége (Monica Macovei - 93%, Elena Udrea - 87%) Johannisra voksolt, a kormánykoalícióhoz közel álló, vagy a két forduló között tisztségekkel jutalmazott jelöltek híveinek szavazatai jobban megoszlottak.

Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök támogatóinak 70 százaléka, Dan Diaconescu támogatóinak 53 százaléka, Corneliu Vadim Tudor támogatóinak 51 százaléka tett eleget annak a felkérésnek, hogy a második fordulóban Pontára voksoljon.

A Ponta-kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor szavazói belátására bízta, kit támogatnak, ők pedig 88 százalékban Johannisra adták voksukat - állítja a szociológus.

Az elemzésből kitűnik, hogy Johannis a második fordulóban több mint kétszer annyi (6,2 millió) szavazatot kapott, mint az elsőben (2,9 millió): a 3,3 milliós különbség háromnegyedét olyanoktól kapta, akik az első fordulóban nem szavaztak, egynegyedét pedig a kiesett jelöltek híveitől és a külföldön dolgozó román vendégmunkásoktól.

Vasile Dancu, az IRES közvélemény-kutató intézet elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak beszámolt arról, hogy méréseik szerint Johannis 18-19 óra körül előzte meg Pontát. Vasárnap délelőtt a PSD jelöltjének még 15 százalékos előnye volt, amely délutánra elolvadt.

Dancu szerint vasárnap olyan "lázadás" történt az urnáknál, amit nem lehetett megjósolni, hiszen azok közül, akik megfordították a Ponta győzelmét előrejelző közhangulatot, sokan a két forduló között, sőt éppenséggel a voksolás napján döntötték el, hogy elmennek szavazni. Ebben meghatározó szerepe volt azoknak a videóknak és fényképeknek, amelyeket a közösségi fórumokon tettek közzé a külföldi szavazóköröknél kígyózó kilométeres sorokról.

Az IRES elnöke rámutatott, az exit pollok "jóslatait" jelentős mértékben torzította az, hogy nem tudták mérni - csak modellezni próbálták - a külföldön leadott voksok hatását, márpedig vasárnap rekord számú (380 ezer) voks érkezett a diaszpórából, több mint 80 százalékban Ponta ellen.

Az IRES mérései is visszaigazolták azt, hogy soha nem látott mértékben megmozdultak a fiatalok: egy olyan korosztály, amely általában nagyon alacsony arányban vesz részt a választásokon, az interneten, közösségi fórumokon lezajlott PSD-ellenes "lázadás" hatására tömegesen elment szavazni.

"Soha nem szavaztak ilyen magas arányban a fiatalok: a 18 és 34 év közöttiek 58 százaléka elment szavazni vasárnap" - mutatott rá az IRES elnöke.

A bukaresti politikai elemzők szerint az elnökválasztás előtt esélyesebbnek tartott Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azért veszítette el a választást, mert kormánya akadályozni próbálta a hagyományosan jobbra húzó diaszpórát választójoga gyakorlásában. Az ez ellen tiltakozó fiatal értelmiségiek váratlanul magas részvétele közepette, vasárnap Klaus Johannist választották Románia elnökévé a következő öt évre.