Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Vasárnap kisebbségi nemzeti tanácsokat választanak Szerbiában

Kisebbségi nemzeti tanácsokat választanak Szerbiában vasárnap, és aznap a vajdasági magyarság is dönt kisebbségi önkormányzati testülete, a 35 tagú vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) összetételéről.

A választáson 17 nemzeti kisebbség 82 listája indul, közöttük négy magyar. A legtöbb - tíz - választási lista közül a romák választhatnak október 26-án, míg a csehek, a bosnyákok és a szlovének mindössze két lista között dönthetnek.

A nemzeti tanácsi választásokon való részvételhez a szavazásra jogosultaknak külön választói névjegyzékre kell feliratkozniuk. Valamely külön választói névjegyzékre 454 596-an iratkoztak fel - húszezerrel többen, mint négy éve -, azaz ennyi embernek lesz joga szavazni vasárnap 7 és 20 óra között. Ivan Sebek, a Központi Választási Bizottság elnökhelyettese a szerb sajtónak elmondta, hogy a legtöbben - 137 057-en - a magyar választói névjegyzékre iratkoztak fel.

A nemzeti tanácsokról szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy - a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként - a Vajdaságban megalakulhasson a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A 35 tagú testületben a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) listájának - amelyen a párt a történelmi egyházakkal, civil szervezetekkel, valamint a vajdasági magyar közélet és értelmiség képviselőivel indult - háromnegyedes többsége lett.

Az MNT a Szerbiában élő magyarok országos kisebbségi önkormányzati szerve. Tevékenysége törvényben szabályozott keretek között a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki, emellett pedig részt vesz a magyarságot érintő döntéshozatali eljárásokban.

A testület 35 helyéért négy választási listán 117 jelölt indul. A VMSZ - "a folytonosság jegyében" - ismét közös listán szerepel egyházak és civil szervezetek képviselőivel, értelmiségiekkel. A Magyar Összefogás listavezetője Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Vajdaság Ma című újvidéki hírportálnak Hajnal úgy nyilatkozott, hogy az MNT elsősorban annak köszönhette eredményeit, hogy "tagjainak háromnegyed része annak a Magyar Összefogásnak volt a tagja, amely akkor is, most is a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az értelmiségiek és a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltjeiből állt össze". Hozzáfűzte, hogy a következő négyéves ciklusban a tapasztalatokra alapozva tudnak tovább építkezni és megvalósítani mindazt, "ami a vajdasági magyar közösség nemzeti érdekeit és boldogulását szolgálja szülőföldjén".

Tari István író áll a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége VMDK - Csonka Áron elnevezésű listájának első helyén. Tari a Vajdaság Ma hírportálnak kifejtette: céljuk az, hogy felhívják a világ figyelmét a délvidéki magyarság helyzetére. A területi autonómia kérdése nem tartozik ugyan a nemzeti tanácsok hatásköreibe, ők mégis fontosnak tartják, hogy arra helyezzék a hangsúlyt. Szerinte "a délvidéki magyarság a legutóbbi balkáni háborúk legnagyobb vesztese. Jelenleg csak a területi autonómia jelenthet megoldást számunkra. (...) Csak azt akarjuk magunknak kiharcolni a szerbektől, amiért a szerbek harcolnak Koszovóban, ez lehetne például a közös nevezőnk".

Hármas sorszám alatt indul az október 26-ai magyar nemzeti tanácsi választásokon a Másként Magyarságunkért - Fodor László elnevezésű lista. Ezen olyan politikusok is szerepelnek, akik négy évvel ezelőtt a Demokrata Párt (DS) támogatásával indultak az MNT-tagságért. Ennek ellenére a listát függetlennek tartják, és a DS anyagilag sem támogatta őket - közölte Fodor László. Az eddig vállalkozóként tevékenykedő Fodor legfőbb célnak az MNT pártfüggetlenné tételét nevezte. Emellett fontosnak tartják a nagymértékű elvándorlás megakadályozását vagy csökkentését. Fodor ugyanakkor elismerte, hogy ez a feladat túlmutat az MNT hatáskörén. "Nagyon nehéz feladat, az eszközök sem adottak hozzá, de beszélni kell róla, keresni a megoldásokat" - fogalmazott.

A negyedik lista a Magyar Liga-Új Magyar Alternatíva-Vass Tibor nevet viseli, és a - Demokrata Párthoz hasonlóan főként szerb tagsággal rendelkező - Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) egyik elnökségi tagja vezeti. A jövőbeli tervek között a kapcsolatépítést emelte ki Vass Tibor. "Az MNT-nek feladata - tény, hogy eddig ezt nem tette - kommunikációt kialakítani az önkormányzatokkal, a tartományi és a köztársasági szervekkel, hogy azokat a törvényeket, amelyek élnek, valóra váltsuk, hogy tudjuk is élvezni azokat a jogokat, amelyek egyébként is adottak" - magyarázta a listavezető.

Szerbiában a kisebbségi nemzeti tanácsi választások miatt péntek éjféltől kampánycsend van. Az urnák vasárnap 7 és 20 óra között lesznek nyitva, a részeredményeket vasárnap éjjel közlik, a végleges eredményeket pedig legkésőbb jövő hét csütörtökön 20 óráig.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×